Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - SZEMLE - Bodri Ferenc: A MA "világnézeti különszámai" 1918-19-ben

BODRI FERENC

A MA „világnézeti különszámai” 1918~19~ben

„ . . . Csak a lényegre, a nagy dolgokra emlékszem, meg müvekre. Akkor nem értünk rá jegyezgetni, megállni az emlékeinknél, nem gondolkodtunk azon, hogy históriát csinálunk: csináltunk

(Bortnyik Sándor — Népszabadság; 1969. március 21.)

A 'két forradalom sajtója és irodalma kimeríthetetlen forrás: számtalan izgatóan érdekes és sok ma is kevésbé ismert adattal szolgál. Szolgál, hiszen a tanulságai ú kimerííhetetlenak. Kassák Lajos életművét fikkiészve jutottunk a MA ösvényén a folyóirat egykori különszámaihoz, lamalyelklből teljes sorozattal —* összesen négy lepe- dőnyi szám jelent meg a forradalmak fordulóján — sem az író hagyatéka, sem pedig az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye nem rendelkezik. Bortnyik mester sem, pedig az ő kezétől három híres linómetszet jelcint meg itt — mindannyi emlékezetes Bortnyik 1969-es kiállításáról és többszöri reprodukcióból —: a forradalmi tömeget bemutató (eredetiben vörös nyomású) metszet az első kül önszántban, a harmadikban Liebknecht Károly és a negyedikben Lenin arcmása. Bortnyik Sándorné „a magyar és az egyetemes művészettörténet egyik legelső, a legeredetibb Lenln-portréja” (Rózsa Gyula, Népszabadság), és az ezt közlő különszámot végűi is a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában találtuk meg. Evvel lett teljessé az anyag, kutató kedvűnk örömmel sokszorozódott: a Lenln-portré után az „Állam és forradalom” négy, akkor különösen időszerű fejezetét olvashattuk, tudomásunk szerint a mű első magyar nyelvű jelentkezését. A „világnézeti agitáció«” különszám 1919. márciusában jelent meg, az újságalakú kétlapos 'kiadvány ára — mint az előzőké is — 1 korona volt. Az Irodalmi Múzeum Könyvtára különösen tiszta és szép példánnyal gazdag, a gondosan megőrzött lapok között megtaláltuk még egykori mellékletüket is: az egyszer összehajtott géppapír nagyságú röplapon Kassák Lajos „Agitáció” című írását. A tanulmány írója a háború és a szociáldemokrácia együttes csődjét jellemzi, világnézeti és gyakorlati politikai megtisztulást követel. Tudjuk, hasonlóul tettek a budapesti imunkástömegcik is (és társaik széles Európában), ez az elégedetlenség eredményezte a történelmi szükségszerűség mellett március 21-ét, a tanács'kormány megalakulását. A negyedik MA-különszám tehát mintegy a tanácshatalommal egyidejű, az előzőik korábbiak. Az Állam és forradalom itt idézett fejezetei szinte a korábbiak elméleti és gyakorlati alapvetését nyújtják: A parlamentarizmus megszüntetése; Átmenet a kapital izmusból a kommunizmusba; A kommunista társadalom első foka; A magasabb fokú kommunista társadalom. (A címek és a szöveg Mácza János fordításában, bár ez az egykori kiadványon nem olvasható.)

„A magyar avantgárd három folyóiratáról” (TETT — MA — DOKUMENTUM) szólva Kassák eléggé szűkszavúan emlékezik meg a külön számairól: „A lapnak (MA) összesen 31 száma jelent meg Magyarországon. Ehhez jön még a négy világSd