Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Z. Szabó László: Győri kiállítások
összefoglalás szándékait is ;valóra válthatja. A Halotti Beszéd döibbenetet tófejező figurája ágy lép fel a szintézis igényével: Kovács Margit a .középkor ébredő szellemiségét, ám íny or.«ességét kifejező formán kívül a mának szóló figyelmeztetésit is küld: a létezés alapvető kérdésére irányítja a szemlélő tekintetét. Mivel ez a művészet a valóság és a mesék határán él, (lényegében realitást sugároz, és ideálokat, álmokat realizál. Kifejező szimbólumokba tud szorítani tájat, hangulatot, érzést és gondolatot, múltat és múltat őrző jelent. Az Hommage a Szentendre nemcsak egy város megmaradása, hanem egy sajátos szellemiségnek az eleddig legtökéletesebb megfogalmazása. Művészetének gazdagsága, e gazdagság titka igen egyszerű: őt nem a (bravúros megoldások izgatják, hanem a „mesterség” legegyszerűbb, legtermészetesebb eljárásai. Ö szokta mondogatni: ,,a cserép az cserép!”; a mű értékét nem a technikai virtuozitás dönti el; a (legegyszerűbb formákkal is kifejezhető minden. Lesenyei Márta szobrász „Az ő világa a tapintható világ” - idézhetnénk Ferenczy Báni figyelmeztető szép szavait szobrai láttán. Világa - művészete - valóiban a valóság emberi talajában gyökerezik, ha ezt a talajt nem pusztán az anyagszerűség értelmében használjuk, 'hanem kitágítjuk a létezés összes megnyilvánulási szférájára: az érzelmiekre éppúgy, mint a valóságosakra: gesztusokra, mozdulatokra. Régóta tudjuk - a győri kiállítás csak ismételt (bizonyíték -, hogy Lesenyei művészetében sohasem a külső hasonlóságok ábrázolására törekedett, (hanem éppen azokat az érzelmi-spirituális vonásokat igyekezett agyagban, kőben, ibronztban kifejezni, amelyek a művészegyéniség sugárzó egyedülvalóságát jelezték, de - paradoxnak tűnik, ám mégsem iaz - egyúttal magukban hordozták és kivetítették a szobrászat öntörvényű követelményét: mindenkori közösségi vonását is. Szobrainak zárt fegyelme mintha női mivoltát tagadná meg, ugyanakkor mélyen átélt líraisága mintha e fegyiel-em szigorát isizoritamá háttérbe; a groteszk egyre gyakoribb felvillanása mellett a leglbensőbib intimitás jelenik meg művein. Ezek a látszatra ellentmondó vonások csak az aprólékos elemzés kapcsán hatnak bizarrul, valójában egy különös szintézis különös harmóniáját teremtik meg művészetében, ahol is az érzelmeket és a szellemet egyként sugalló anyag fénylő és árnyékos felületi nemcsak a jelképpé emelt pillanat hangsúlyos! voltát .bizonygatják, hanem áttételesen a létezés állandó ellentmondásosságára is figyelmeztetnek. Szobrai - ismertek vagy a műterem intim csendjében pihenők, múltba pillanták vagy a jelent idézők — mindig emberi kapcsolatokat jeleznék. Néki Homérosz az örökké „mesélő szájat” jelenti, a Próféta az emberért könyörgőt, a Történelem az ember kínjait és örömét, a Vitorlás azt a légies lényt, aki állandóan valamiféle cél felé száll; ám a legtöbbet, a legszebbet az a szarebet (sugallja, ami a nőiből árad, akár a fájdalmat kell sziívszonító görcsben elviselni, akár az örömet egy összesimulásiban tűdtől adni. Ez a minden ízében humanizált világ időtlenül száguldozik az emberi világban, annak sokszor már jelképpé nőtt érzelmi szféráiban; ám ez a látszólagos időtlenség végül nagyon is mai: az élet értelme, gazdagsága árad .belőle. Lesenyei Márta olyan világot tár elénk, amelyiknek mi is cselekvő 'részesei vagyunk, csak éppen nagy pillanatait vagy intim perceit a rohanás közben nem éljük olyan intenzitással, ö ezekre figyelmeztet: az emberi pillanatok összetettségére, értelmére, egymásra vigyázó mélységeire az anyag csillogó vagy fénytelen formáival, érdes vagy fénylőén sima felületeivel. 563
