Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - TANULMÁNY - Veres Péter: Önmagamról, irodalomról, gondolkodva
becsületes és magyar módra stílusos, de nem voltak megfelelő politikus vezetői sem fenn, sem lenn. Még akik hozzánk csatlakoztak ás, apró -politikusok, azok is dég sok esetben kis sakálok, ravasz rókák és ékes f-atkasek -voltak, akik csak azért -jöttek ide, mert a kommunista -pártban nem számíthattak ilyen könnyű feljutásra. De ezek sem énlhozzám húztak. A hatalomra éhes emberek megérzik, hogy ki a hatálom embere. Én ntüdik túlságosan irodalmár, -naiv és parasztosan „bölcs”, vagyis együgyű voltam. Nem értették -az észjárásomat, -mert nem volt azonos az övékkel és így nem bíztak bennem, mint olyan politikusiban, -akinek a hajójához odaköthetnék a maguk kis csónakját. Igazuk vólt! T-avassizal - -úgy llátszik - nem tudok í-r-ni. Vagy legalábbis nem -tudok nagy könyvbe - regénybe - temetkezni. Lépten-ny-om-on kicsábít a n-a-p, a levegő, a szél, a hóölvadások, a v-iz-ek csergedezése, a -rügyök fákadása és minden, ami tavasszal mint az újraéledő természet a miaga útját járja. Vi-szont az -az érdekes, hogy ebből túlkeveset tudóik íróilag felhasználná. Agyon van már írva minden tavaszi mozzanat. Most -legújabban Gottfried Kellennél látom, aki. legtöbbet leír ia természetből. Közte gyönyörűeket, klasszikusan tisztákat is. Csak -persze kevesebb is elég volna -az ezt körülvevő szenti- mentalizimusiból. Elég volna a „szenti-mental” - „-izmus” nélkül. Mert itt 'kezdődik a baj. Miközben az -olvasót meg akarja Ihatni, lapossá, unalmassá, „műérzölmessé , „németté” - -ros-sz értelemben vett -németté válik. Olvasás és írás köz-ben -néha beteken -át távol a családomtól egy pillanatra felriadok: n-am vesztem -én el a -síz-emem elől a családomat? Nem válók papíoamlbenné, aki csak a képzelt alakók, cselekedetek és -fogalmiak világában él? Egy pillanat az egész -p-róiba, s -már felidézem s magam -előtt látom őket. Unokámat, a kis Péterkét mosolygó, kerek képével, a komoly lurkót: Lajcsit, a szőke Mamáit kerek -szemeivel, amint néz és Basket, amint -jámborul nevet s a szeme kacag. De látom Péter fiiaméknái Margitot, a (kis szelöbu-rdit, csillogó sötét szemeivel és lábam a komoly és mégis „rossz” Sanyiit, amint néz, néz -és végül kibök valamit. Jól vám! Nemosak azt a világot látom, amelyet elképzelek, hanem azt is, ami van. A táncról Gondolkoztam rajta, hogy miért lett a világ minden tájékán a legtöbb népnél a tánc -vallásos, áldozati mutatvány. Gsak „aintropomorfizmus” volna -ez? A barbár népek baribár isteneiket tánccal akarják éllbájoltni? Ez is magyarázat, de bizonyára n-eim a teljes igazság. Mert az aszályos területen az emberek esőért -is táncoltak, azután a megérkezett esőt is tánccal ünnepelték. Nincsen iitt olyasféle összefüggés is a két tény között, hogy az emberek a hosszú ideig tartó egyforma időit imár-már nem bírják türelemmel, és a vágyakozás tomboló, ideges izgatottságában -feltör belőlük. De hogy éppen akikor tör f-el elemi erővel, am-ilkor imát az idő is készülődik, mert a hőség elérte a legmagasabb pontját, és -a megváltozó idő a környező világ légkörében már érlelődik, ezt az emberek idegei is — mint az állatokéi — előre megérzik. Ezért lesz eredményessé a vallásos felajánlás, egyebek között az esőért való ima és körmenet, de a jóslás és -aiz áldozató tánc is, hiszen -a imár közelítő megváltás jelen van s úgy látszik a -tánc hatására jött meg az eső, holott az eső közelítésére tört ki a tán-colhatniéfcsá-g az emberekből. * * * D-e egyáltalán miért táncolhatnak az -ember? És miért táncolhatnék -néha még idősebb korban is, amikor már a testé-nék nehezére esdlk a mozgás? Ez -azt bizonyítja, hogy nem csupán az ifjú test játékos rugalmasságáról van szó. De hát akkor miről? 535
