Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - SZEMLE - Seres József: Cseres Tibor: Játékosok és szeretők
SERES JÓZSEF Cseres Tibor: Játékosok és szeretők A történelmi távlat eLegendő. Tizenkilenc, húsz év messzeségéből már élesebben rajzolódnak ki az alakok sziluettjei is. Különösen akikor, ha a. téma közvetlenül megélt, s hosszú évek terheként nyomja lelkünket. Cseres Tibor a viharsarki parasztok között mint újságíró élte át a nagy társadalmi átalakulás legnehezebb éveit. Riasztó emlékei Bé- kés-Csanád—Csongrád megyék falvainak, városainak küzdelmeit idézik (A regényben ösz- szevontan Zárdád megyéről beszél.) Nagy tévedések, felelőtlenül elszabadult indulatok s gőzös akarások teszik fullasztóvá a levegőt. Azt mondhatnánk ugyan, hogy nem új téma, hiszen a szektás, dogmatikus évek bűneit, csaknem végzetessé váló torzulásait sok,an leleplezték. Megírták már versben, novellában, regényben egyaránt. Elég talán Sánta Ferenc Húsz őráját említenünk, amelyben a falusi osztályharcot élesebben, drámaibb sűrítésben érzékelhetjük. Mégis úgy érezzük, hogy Cseres regénye sokkal fájóbban tépi föl ezeket a sebeket. Fájóbban, mert itt sokkal szélesebb tablón érzékeljük, hogy nem egyes egyének, személyek szemléletének eltorzulásairól, felelőtlen, vagy ártó szándékú tetteiről, hanem egy olyan közszellem kialakulásáról van szó, amelyben érvényesülhettek a talajtalllan dogmatikus elvek és célkitűzések, mert az elveket nemcsak hogy nem gyakorlatból szűrték le, hanem a tények alapján való ellenőrzésüket is lehetetlenné tették. S mindezt az új, a szocialista élet védelmének hitték, illetve mondták. Ennek a valóságban rendkívül bonyolult helyzetnek bátor, konkrét tükrözése adja a regény súlyát; s teszi indokolttá, hogy nemcsak az író, hanem az utóbbi évék egyik jelentős alkotásának tekintsük. A regény főhőse - Gyaraki László - újságíró Zaránd megye székhelyén. A leírások, utalások hol Makót, hol Békéscsabát, hói Szegedet sejtetik, de gondolhatunk Szolnokra, vagy a'kár Hódmezővásárhelyre is. Lényegéiben ez a többféle lehetőség is hozzátartozik a mondanivaló érvényének kiszélesítéséhez. Ahhoz, hogy a torz társadalmi képletet, s az elképesztő ellentéteket tükrözze, nyilvánvalóan olyan alakokat kellett az írónak formálnia, akik magúk is tevékeny részesei azoknak, s olyan társadalmi szituációkat kialakítania, amelyek megdöbbentik, de legalábbis meghökkentik a mai olvasót. S ehhez az igazaik cs hamisak harca nem látszott elég lelepleződlek, sőt - legalábbis az író szerint - nem látszott valóságosnak sem. Gyaraki László, akinek az alakjában kétségtelenül legközvetlenebbül benne van az író maga is, nem az igazságot tisztán látó, nem a feddhetetlen szocialista erkölcs és humánum hősi megtestesítője. De nem is olyan, aki vakon engedelmeskedne a pillanatnyilag hatalmat gyakoroló személyek elvakult- ságának. Ezt érezzük már a regény első nagyobb üaiblóképében. Gyaraki vállalkozik arra, hogy egy statáriális ítéletre váró fogoly mellé becsukatja magát és azt kivallatja. Vallomásra bírja azt a Kornis Győzőt, akit azért fogtak el, mert mint az állami gazdaság fó- agronómusa megmérgezte a teheneket. Azzal vádolták, hogy szándékosan cserélte fel a kor- pászsákokat a vegyirtó szert tartalmazó zsákokkal. A vád nagyon is rosszindulatú feltételezés, de a légkör, az ellenség jelenlétének minden áron valló kimutatása és leleplezése ekkor (az 50-es évek elején) olyan volt, hogy senki sem mert volnía szót emelni Kornis védelmében. Természetesen nem mert Gyaraki sem. Nem is ezért vállalkozik erre a kalandra, de végül úgy alakul, hogy Kornis helyét másnap üresen találják. Gyarakinak nincs része a szökésiben, - ez nyilvánvaló, mégis bizalmat kelt bennünk iránta ez a mozzanat, s valóban elegendő ahhoz is, hogy a hivatalos személyek előtt megbízhatatlanná váljon. (A groteszk és egyben rendkívül jellemző ebben, hogy elsősorban azok előtt válik megbízhatatlanná, akik sugalmazták neki ezt a lépést és meg voltak győződve róla, hogy Gyaraki az ő emberük.) Ez az in médiás res^szerű bevezetés, illetve hangütés már felborzolja idegeinket. Vajon mi lesz Gyaraki sorsa? Hogyan vészeli át a nehéz korszakot? Pedig itt nem is Gyaraki a lényeges. Az ő életútja csak a fonal, amire felfűz- hetők az események. Avagy a láncszem, amely némileg összefogja a minduntalan szétfutni készülő szálaikat. Igaz, hogy az események elsősorban Tócső községben és Budapesten zajlanak, a kép, amit kapunk végül mégis széles tablók épnek tűnik, mert országos problémákat érint: a vidéki kiskirályok túllépéseit, a felülről (megyéről, különböző országos központokból) jövő hozzá nem értő intézkedéseket. Técső községben a kommunista párttitkár és a helybeli tsz elnöke kóláknak nyilvánítja és hajszát indít Dar ók József helybeli gazda ellen. Koholt vádak alapján elfogatják és statáriális bíróság elé állíttatják. Cseres kitűnő érzékkel ragadja ki, nagyítja óriásra ezt a mozzanatot. A szálak sokfelé vezetnek, az cse471
