Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Dévényi Iván: Nemes Lampérth József (1891-1924)
DÉVÉNYI IVÁN Nemes Lampérth József (1891-1924) Röviddel az A Tett (betiltása után, 1916. november 15-én napvilágot látott - Kassák Lajos szerkesztésében - :a Ma című „aktivista művészeti és társadalmi (folyóirat” első száma. Kassák az új utakat kereső fiatál magyar írókat, költőket, kritikusokat (Sinkó Ervin, Miácza János, Lengyel József, Barta Sándor, Révaii József stjb.) és a modern áramlatokra érzékenyen rezomáló fiatal fcépzőművészgoneráció tagjait (Uitz, Ma-ttis- Teutsűh János, Km-etty, B-o-rtnyik Sándor stib.) szólaltatta meg, mutatta be a Aid-ban. A Ma (körül gyülekező művészek egyik legjelentősebbje a -nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1891. szeptember 13-án született Nemes Laimpértfh József festő és grafikus volt. Az -iparo-s családból származó művésiz a (budapesti Képzőművész éti Főiskolán és a nagybányai iszábadiskdliában végezte művészeti stúdiumait, -majd - 1913 tavaszán >- Párizsba utazott. Több mint egy esztendőt töltött Francia-országban - kevéssel a hadüzenet előtt ttért haza. Részt vett az -első világháborúiban, Galíciában súlyosan megsebesült, egyik karja béna is maradt. A Tanácsköztársaság művészeti direktóriuma az Uitz Béla által vezetett „Proletár Képzőművészeti Tanműhely” tan-árává nevezte ki; a direktórium 1400 koronáért képet is vásárolt -tőle; a kommün egyik legszuggasztívebb tolborzó -plakátja Nemes Lampérth és Krnetty közös műve. A forradalom -bukása után Nemes Lampértihot beidézték a rendőrségre; a kihallgatás -során -szocialistának vallotta -magát: „Én a szocializmu-s alapján állottam ...” - a proletárdiktatúrát támogató művésztársaival (Pór Bertalan, Uitz, Czigány Dezső) való baráti kapcsolatát sem tagadta meg. A további zaklatások elől 1919 decemberében elhagyta az országot. Előbb Berlinben, majd Stockholmban élt. Svédországból mint súlyos idegbeteg (skizofrén) tért haza. Előbb az angyalföldi -elmegyógyintézetben ápolták, majd -a sátoraljaújhelyi tébolydába került. Itt ihalt -meg tüdőbajiban, 1924. -máj-us 19-én, mindössze (harminchárom évet élt. Amiilyen szerencsétlen volt N-eme-s Lampérth élete, olyan szomorú -művészi (hagyatékának a sorsa is. Sok munkáját mecénása: G. K. Ekström svéd műgyűjtő vásárolta meg; -e művekről ez idő szerint -nem tudu-nlk. Az angyalföldi ideggyógyintézet archívumában is volt -számos alkotása, -ezelk azonban a második világháború során elkallódtak. Alkotásainak egy nagyobb együttesét - a -művész halála után - egyik testvére (mint értéktelen limlom-ot) megsemmisítette. így tehát a Nemes Lampórt-oeuvr-e erősen hiányosan maradt ránk. 1963-ban Pa- takyné Molnár Zsuzsa műtörténész rendezett -Nemes Lampért-emilékfciállítást a Nemzeti Galériáiban; -az összegyűjtött anyag (kényelmesen elfért -egyetlen helyiségben. Nemes Lampérth munkáinak egy része -olajfestmény: lakonikusan előadott, p-asztó- zusan tráktült csendéletek lámpával, könyvekkel, cserepes növényekkel, konyhai edényekkel, néhány, (széles eiosetvanással, nagy -dinamizmussal megfestett) város- és tájikép, két-hároim architekto-nikus felfogású női akt, -egy önarckép és a -művész apjáról készült A ravatal című kép, -amely - mint Kállai Ernő írj-a - „döbbenetes erővel idézi a halál 467
