Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 5. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Sarkady Sándor: Dunaújvárosi művészek bemutatkozása Sopronban

tekintenék ránk. Napfényes falaik, 'nyugodt, klasszikus oszlopok állnak őrt jövőjük felett . . . De 'ha jobban odanézünk, észrevesszük, íhogy ez a igörög derű csak látszat. A falak iés az oszlopok: kulisszák; az önfeledt ifjúság (békéje: osaik színpadi íbéke. A háttérben, az oszlopok mögül lángnyelvek csapnak a magasba, fekiete füstöt kavar a szél, s szuperszonikus gépek kondenzcsíkja rajzol mementót a gyanútlan égre. A veszélyeztetett Béke gondolatának felelősségteljes, ígéretes 'megfogalmazása ez a kép, imég Iha a szándék és a megvalósulás 'egységét nem is éreztük teljesen (hiánytalannak.

A háború tragédiákkal terhes problémaköre foglalkoztatja Birkás Istvánt is. Vállalkozása - az embertelent az embertelennel ábrázolni - bátor, de felemás (értékű művészi tettndk bizonyult. Az 1020. halott c. festménye előtt egyértelműen elítéljük a háborút, de nem tudjuk egyértelműen elfogadni a képet.

Jó 'benyomást keltettek Mészáros Edit olaj- és gouaühe-képei. Mészáros ijól isimeri a színek 'erőterében az egyes szín 'helyzeti energiáját (Csónakok, Csendélet), tud merészen és mégis mértéktartóan szerkeszteni (Nyári kerthelyiség), s meg tudja fogni az arcvonásokban az arc mögöttit (Portré).

Hangulati erejével késztet megállásra Szegedi Zoltán nagy eosetvonásokkail festett Kikötőbe. A tompa derengésben, a kékeszöld 'folyamon elhagyott, elcsendesült uszályok és daruk körvonala sejlik. Érezzük, Ihogy emberi munka zaja ült el; úgy született ez a csönd ....

Mély fogékonyságról és kereseti «őségében is erőteljes kifejező készségről tanúskodik Szegedi másik két képe is (Egyedül, Külvárosi éj).

A két 'dunaújvárosi 'szobrász (közül Cyranszki Mária mindössze két arcképmással szerepel. A Dunaújváros főépítészéről, Weiner Tibornál készült portrén Cyranszki ujjad szerencsésen tapintják (ki az arcvonásokban a karaktert. A bölcs-keserű, de elszánt mosoly, a hangsúlyozott homlok megmutatja a tervekre, küzdelmekre, alkotásra hivatott embert. József Attila domborművűihez a költő egyik utolsó fényképe szolgált forrásul. A mű mégis élményeiken átszűrt, szuverén alkotássá válik. Az üregesen vájt szemek végtelen fáj dalmű pillantása szívszorító.

A tárlaton aiz éramművészetet és a kisplasztikát Miró Eszter képviselte. Érmei közül kiemelkedett az átszellemült arcélű Dante, a nemesen stilizált Galamb, a kisméret- beti is 'rusztikus Bölény és a merészen megkomponált Hátakt. Szobrai közül megszerettük az Ikrek havát és a Családot. Az elsőben a párosán kelt élet szimmetrikus szépsége, a másodikban a férfi^nő-gyermek kapcsolatának pogány szentháromsága tetszett.

A dunaújvárosi művészekkel való első találkozás futó (benyomásait felsorolva, összefoglalóul ismét megerősíthetjük - egybehangzóan a kiállítási album bejegyzéseivel -, hogy a vendégtánlat kellemes meglepetést, maradandó élményt jelentett a soproni közönség számára. Dunaújváros, ha nem is kíván dunaújvárosi iskolát alapítani, képzőművészeti centrummá alkar nőni. S úgy tűnik, nem is alaptalanul. A bemutatkozott kilenc művész teljesítménye reményeikre jogosító, egyéni színfolttal gazdagítja a (hazai képző- művészeti tablót.

466