Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Kolozsváry Ernő: Ország Lili művészetéről, győri kiállítása ürügyén
KOLOZSVÁRY ERNŐ Ország Lili művészetéről, győri kiállítása ürügyén Ország Lili 1955-ben festi meg a Fekete ruhás nőt, (korai főművét. A kép szuggesztír erejű, a szigorai ‘konstruktív szerkezetnek és a 'gyengéd lírának ímesteri egysége, sajátosan XX. századivá az a Qhiricóra emlékeztető tér teszi, melyben a remihran-dti öregasz- szonyoik átszellemül-ts-égét és lelki gazdagságát hordozó fekete ruhás nőt elhelyezte. Ez a (kép magában hordja a (későbbi képek -csíráit, a történelmi múlt objektumaiban raj lő emberi tartalmakat. A Fekete ruhás nő - a művész lelki önarcképe — rácsodálkozik a falra, amely még üres, nincs átitatva az emberi lét 'emlékeivel. Később n-eim volt szükséges a képen az ember személyes megjelenítésére víziói kifejezéséhez. Ez a kép vélt elindítója sajátosan egyéni műveinek. Ország Lili a múltat idéző, de mégis elevenen ható, történelmi asszociációkat megmozgató, személyes élményeket felrázó művészete XX. századi pilktúránik sajátos -értéke. Művei elmélyülést igényelnek, át kell élni látásúikban is születésük gyötrelmeit. Ebből falkad, hogy képei az első pillanatban lesújtanak, de ha szemlélődésünk mély, megnyílnak előttünk - kiváltva belőlünk a megtisztulás élményét. Minden művének külön hangulatvilága, jellegzetes szellemi -profilja, sajátos technikai megoldása van. Nem típusképeket csinál, számára minden kép -egy újszerű feladat, a lelkében élő permanens szellemi -feszültség magas -izzásé kiegyenlítődése. Nem ismer és (nem tűr sablonos, közhelyszerű megoldásokat, a témában rejlő lehetőségek szabják meg kópépi-üósóndk virulens változatait. Bizonyos megtalált (kifejezési fonnák csak addig érdeklik, míg technikai nehézségei izgalomban tudják tartani és -mondanivalójának maradéktalan kifejezésére alkalmasak. Szellemének (belső kohéziója tartja -architeköo-nikus egységben képeit, -olyan koncentráltsággal és olyan matematikai pontossággal, -hogy minden változtatás lehetetlennek tűnik. Mégsem Ihatnak kiiagyaltnak, csináltnaik, sőt rögtönzés -jellegűek a megjelenítés könnyedségével és líraiiságuk gazdagságával. Képeiben nem leírja, -hanem 'felidézi a múltat, asszociatív élmények sorát váltva ki. A látvány csak elindítója vizuális élményeinek. A tárgyak elvesztve anyagiságuhat, átszellemülnek színné, formává, hangulattá. Az anyagi dolgok belső világának megértése teszi lehetővé, hogy a látványt analízissel a tiszta és kevert színek egységeire bonthassa, és az így nyert festészeti alapmotívumok rész-szépségei lelkének belső izzásában szinte- tizálóönalk egy -soha n-am volt, csakis a művész világában létező és mégis igaz valósággá. A jelentés teljességéig fokozott színrend: zenei, befelé forduló félhanigmod-ulációlklban ingadozó -gregorián és csak ritkán szimfonikus méreteket öltő. A képeken „megcsendülő” színharmónia egyetlen saját, teremtett nyelven vall alkotójáról. Ez a festészeti ala-pfciép- leteikkal való építkezés -megteremti a feltételt ötlet- és érzelem-gazdagságának kifejezésére. A művész -élmény-e olyan -mély, -hogy képei világában a legteljesebben összefogja a múltat és a jelent, -olyan logikusan tárja fel összefüggéseiket, hogy az ő élményforrásai belső élményeinkké lesznek. 460
