Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bertalan Lajos: Szobrok, kövek, műhelymunka
többet sejtet, mint egy nagyméretű kész mű. Ezért viszek kiállításaimra gyakran vázlatokat, például a szombathelyi tavaszi tárlatra is küldtem ikét emlékműtervet. Ugyancsak itt mutattam be terrakotta plakettjeimet szülővárosom, Sárvár motívumaival. Ezt a műfajt kezdem megkedvelni, « remélem, a következő esztendőkben sok új tómát dolgozhatok fel plaketten.- Tehát mégis van valami új vonás, ha nem is korszakhatár mai munkásságában?- Azt tartom, hogy több műfaji változatot is ki kell próbálni. Ha ezáltal módosul az összkép, van változás, de azt gondolom, iha az ember megtalálta saját stílusát, abban igyekszik maradandót alkotni. Ehhez pedig sok évi szorgalmas munka, dlmélyült- ség szükséges.- Mikor elégedett az alkotással?- Saját munkáit mindenki szereti, a szobrász is. Nálam azonban nem ár véget a mudka azzal, hogy az utolsó simítást is elvégeztem a szobron. Ha köztérre kerül, kimegyek oda (gyakran, megnézem, vázsgálgatcm, hogyan illik a környezetibe, hogyan hat különböző távolságból és látószögből, elképzelem más ponton és magasságban, vagyis utólag „dolgozom” rajta.- Lehetséges, hogy ez az utólagos bíráló-mérlegelő szemlélődés közrejátszik abban, hogy bizonyos témákat sorozatiban tud elképzelni, megváló síitám?- Annyiban igen, hogy ilyen utólagos helyszíni szemlénél kiderül, mit hogyan kellene a kész szobron változtatnom ahhoz, hogy abban a környezetben, abban a távlatban eredeti elképzelésemet fejezze ki. Ezt a változtatást már csak egy kpvetkező szóbron hajthatom végre. Egyébként igyekszem mindazoknak, akiilk a szobrászat iránt érdeklődnek, megmagyarázni, milyen türelmes, (hosszadalmas munka révén születik meg egy mű.- A „Hogy készül a szobor?” című vándorkiállítás is a óéiból született?- Igen. Előadással és vetítéssel együtt mutatom Ibe a szobrász műhelymunkáját, a a szobor aláktalan anyagától és a szerszámoktól kezdve a megszülető ötleten és az első vázlatokon át a kész szóbocig. A megtett út meggyőzhet mindenkit arról, amit Pátzaii Pál nemrégen megjelent cikksorozata a Népszabadságban ugyancsak hangsúlyozott: a művészi alkotás nemcsak szellemi folyamat, s különösen nem misztikus valami, hanem komoly fizikai erőkifejtés is. Szeretném, ha vissza tudnánk szerezni a szakma mesterségbeli hitelét. Küllötnjösen fontosnak tartom ezt abban a korban, amikor a modernség zászlaja .és jelszava .alatt egyesiek mindenféle tákolmányra ráfogják, hogy szobor, művészi alkotás, a néző pedig nem tudja, mit gondoljon a művészetről, amely elvesztett minden kapcsolatot az emberről. Bizonyos vagyok abban, hogy akik látják a műalkotás folyamatát, a jövőben nyitott iszemmél járnak a kiállításokon, tereken, s jobban meg tudják ítélni, mi az igazi alkotás, mii .a kontármiunfca.- Hisz a közönség ízléséiben?- Elvont közönség nincs, tehát az ízlés az egyes emberek véleménye alapján formálódik. Nem közömbös számunkra, milyen .eszményeik, stílusok, módszerek felé fordul az emberek ízlése, ezért magunknak is azon kell munkálkodnunk, hogy értő közönségünk legyen. Ha az emberek kisebb csoportjaiban eredményt érünk el, s a tömegtájékoztatási eszközök közüli a televízió folytatja megkezdett ízlés formáló erőfeszítéseit, kialakulhat a művészetihez értő, az igazi műalkotást .értékelni tudó közönség és közönség- ízlés. Akkor már mértékadó lesz az úgynevezett közvélemény, amely ma még sok esetben jó művöket is lefokoz.- Vakvágánynak tartja a modern irányzatokat?- Nem, csak a modernséggel való visszaélést. Moore vagy Giaoometti igazi nagy művészek, műveik maradandó érbékék. De aki egy kályhacsövet vagy egy horpadt fozékat műalkotásnak kiált ki, azt csalónak tartom, s ha e „műveket” múzeumiba viszik, tárlaton 'bemutatják, az a valódi művészet lealaosonyítása.- Köszönöm a beszélgetést. 459
