Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
lom teljes felépítésével jelentősen csökken, sóik esetben minimálisra korlátozódik vagy teljesen megszűnik a falusi, paraszti lakások gazdasági funkciója is. A közművelődési intézmények hálózatainak kialakulásával, .tevékenységük hatékonyságának növelésével párhuzamosan viszonylagosan csökken a lakások művelődési funkciója. Ez a folyamat ugyan rendkívül ellentmondásosan érvényesül, hiszen a tömegközlési eszközök, különösen pedig a televízió és a rádió elterjedése erősíti a lakásoknak a társadalom műveltségének fejlesztésében betöltött szerepét is. Ez azonban csak viszonylagosan van így. A falun élő emberek gondolkodásmódjában, a falusi közfelfogásban egy idő óta érdekes változás figyelhető meg. A magántulajdonra épülő gazdálkodás idején mindennek központja a föld, s az ahhoz kötődő gazdaság állott. Mindent ennek rendeltek alá. Ha pénzt .gyűjtöttek, ha nem javították vagy korszerűsítették a házat, ha mem vásároltak bútort vagy ruhaneműt; mindezeknek egyetlen oka volt: földterület vásárlása, a földbirtok növelése. Most - természetesen közelről sem ennyire generális módon - hasonló szerepet kezd betölteni a ház, a lakás. Az általunk megvizsgált 4 községben, 212 család közül arra a kérdésre, hogy „Mire akar a család nagyobb összeget beruházni?”, az alábbi válaszokat kaptuk: Válaszolók száma számban %-han Házépítésre és újjáépítésre 123 58,0 Berendezésre, bútorra 95 44,8 Ebből: a) a közeljövőben- építésre 71 33,5- bútorra 52 24,5 b) a távoli jövőben- építésre 61 28,8- bútorra 46 21,7 A falvainkban is egyre kevesebb az olyan háztartás, amelyben a családot alapító gyerekek és a szülők együtt maradnak. E változásnak oka is elsősorban gazdasági jellegű: a föld, a gazdaság együtt-.tartása, megművelése és megnövelése nem láncolja elválaszthatatlanul örökre össze a szülőt a gyerekekkel, az idősebb generációt a fiatalabbal, A gyerekék családalapítása esetén most már eléggé általánosan mindkét részről jelentkezik az önálló lakás igénye. Ez is oka, hogy falun nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalok között is meglehetősen erős és erősödik a ház-, a lakásközpontú gondolkodásmód. A tótvázsonyi KISZ alapszervezetben 8 fiatalt kérdeztem meg: „Ha lenne százezer forintja, mire költené?” A különböző iskolai végzettségű és foglalkozású fiatalok közül egy sem volt, aki nem .házépítést vagy lakásvásárlást mondott volna. „Nem költeném el, hanem betermém a takarékba, hogy még több legyen. Lehet, hogy már öreg vagyok ilyen vonatkozásban, de én egy vityilót építenék.” „Berendezném a lakásomat modern bútorokkal.” „Házat vennék és bebútoroznám. A maradék pénzt pedig takarékba tenném.” „A lakás kérdése nálam meg van oldva. Inkább nyaralót építenék.” Arra a kérdésre: „Ha hirtelen kapna tízezer forintot, azzal mit kezdene?”, a megkérdezettek fele azt válaszolta, hogy bútort vásárolna. Voltak, akiit takarékba tennék, és olyanok is, akik kulturált szórakozást szolgáló cikkeket (televízió, magnó stb.) vásárolnának. A falvakban épülő lakásoknak jelentős részét a lakosságnak a volt szegényebb rétege építi. Ez teljesen érthető. A gazdasági különbségek megszűnésével, valamint a 39
