Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
Mire akar 212 falusi család, nagyobb összegei beruházni a közeljövőben és a távolabbi jövőben A beruházás megnevezése A közeljövőben A távolabbi jövőben beruházást tervező családok Tartós fogyasztási cikkek 17 4 67 Bútor és egyéb felszerelés 71 60 Közlekedési eszközök 13 45 Építkezés 84 84 A falun élő családok közül viszonylag kevés akar vásárolni porszívót és centrifugát, egy sem padlókefélőt, s'mindössze egy villanyboylert. Viszont elég sokan, 33-an tervezik hűtőgép beszerzését. Még magasabb, .megközelíti az ötvenöt azoknak a falusi családoknak a száma, akik gáztűzhelyet szándékoznak vásárolni. Több mint száz tervezi bútor vásárlását. Ha építkezés és bútorvásárlás is a tervek között szerepel, akkor az esetek többségében az építés megelőzi a bútorbeszerzést. A családoknak közlekedési eszközökkel való ellátottsága már nagyobb mértékben függvénye a család egy tagjára jutó jövedelem összegének. De ezt is erősen befolyásolják olyan tényezők, mint a lakóhely és a munkahely távolsága, a bejárás közlekedési lehetőségei, a település földrajzi adottságai stb. Tésen és Tótvázsonyban az átlagosnál több a motoros jármű (autó, motorkerékpár), s a két községen kívül Szentgálon terveznek a legtöbb autó- és motorkerékpár-beszerzést a munkás- és parasztcsaládok. Mindhárom település a Bakonyban csak autóbuszközlekedőssel rendelkezik. A jó közlekedési lehetőségekkel bíró és alföldi jellegű Mezőlakon viszont majdnem .minden családban található kerékpár, néhol több is. Az egyik KlSZ-alapszervezetben a fiatalok kulturális kiadásaira vonatkozó kérdéseinkre az alábbi válaszol,kát kaptuk: „Termelőszövetkezetben, a növénytermesztési brigádban dolgozom. Nem sokat keresünk, nincs nagyon Imit elkölteni.” (17-18 éves leány.) „Esetleg mozira .és színházra költőik, havonta 60-70 forintot.” (23-24 éves férfi, mezőgazdasági gépjavító üzemben szakmunkás.) „Keresetem nem kis részét, körülbelül havi 300 forintot költők könyvekre, mozira, folyóiratokra, magnószalagra, magnórészletre.” (21-22 éves férfi, elektroműszerész.) A LAKÓHÁZ ÉS A LAKÁS A történelem változásai során, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel együtt változtak a lakással szemben támasztott követelmények. Lényegében ezeknek megfelelően alakult a lakások külső formája, belső elrendezése és berendezése is. A naturális gazdálkodásban a falusi telkes jobbágy lakása önálló gazdasági egység volt, eladásra piacra nem termelt, csak a családja és a földesura igényeit elégítette ki. A gazdasági termelői tevékenységnek lényegében teljes egészében, a társadalmi tevékenységnek is döntő többségében a lakás volt a központja. Biztosította lakóinak a biológiai szükségletek kielégítését, s .nagyrészt a (gyerekek tanítását, a felhalmozott ismeretek továbbadását stb. A társadalmi munkamegosztás fejlődésével és szélesedésével a lakások gazdasági jelentősége fokozatosan csökkent, majd egyes társadalmi osztályoknál és rétegeknél lényegében megszűnt. A szocializmus alapjainak lerakásával, majd a szocialista társada
