Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
A községekben élő munkás- és parasztcsaládok egyik, és nem is jelentéktelen jövedelmi forrása a háztáji gazdaság. A helyi termelőszövetkezettől kapott háztáji föld mellett a vizsgált családok 37,2%-ának van még tehene meg lova, 48% rendelkezik 500 O-ölnél nagyobb kerttel vagy szőlővel. A megkérdezettek által bevallott háztáji gazdaságból származó jövedelem összege településenként az alábbi képet mutatja: Tótvázsanyban Mezőlakon Tcsen Szcntgálon 35 családnál 31 családnál 37 családnál 38 családnál 4260 forint átlagosan’ 4320 forint átlagosan 4450 forint átlagosan 7180 forint átlagosan Tésen egy családnál, Tótvázsonyban négynél, 'Szentgálon viszont tizenháromnál haladja meg a háztájiból származó jövedelem összege az évi 10 ezer forintot. A jövedelem megszerzésének módja és mennyisége mellett nagy jelentősége van annak, hogy a társadalom egyes rétegei a megszerzett jövedelmet mire és hogyan használják fel. A Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei Igazgatósága évenként tájékoztató jellegű adatokat közöl a munkás-alkalmazotti, valamint a paraszti háztartások kiadásainak alakulásáról. A munkás-alkalmazotti, valamint paraszti háztartások egy főre jutó kiadásai 1968-ban (Ft-ban és 0 '/o-bánj Munkás-alkalmazotti Paraszti A kiadás megnevezése h á z t a rtásokban Ft % Ft % Élelmiszer, ital, dohány G 435,44,1 G 888,48,8 Ruházkodás 2 082,14,2 1 868,13,2 Lakbér, laká&karbantartás, fűtés, világítás, építkezés 1 777,12,1 2 162,15,3 Háztartás, lakásfelszerelés 1 298,8,9 1 089,7,8 Művelődés, sport, szórakozás 852,5,9 565,4,0 Egyéb 2 179,14,8 1 534,10,9 Együtt : 14 623,100,0 14 106,100,0 Az elmúlt öt esztendőben a munkás-alkalmazotti háztartások 1 főre jutó kiadásainak összege 37,7%-kal, a paraszti háztartásoké pedig 32,7%-kal növekedett. A növekedés átlagosan évente 7%-os volt, s ez egyáltalán nem rossz. A családok 1 főre jutó jövedelem-felhasználási struktúráját vizsgálva tapasztaltuk, hogy öt év alatt a lakásberendezésre és a tartós fogyasztási cikkekre fordított összegek növekedtek jelentősebben: a munkás-alkalmazotti családoknál 67,4%4tal, a paraszti családokénál pedig 38,2%-kal. Mi a 212 családnak tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát, valamint azt vizsgáltuk, hogy „Mire akar a család nagyobb összeget beruházni?” A tapasztalatok azt mutatják, nem elsősorban a jövedelem összege, hanem az életkörülmények határozzák meg, hogy a családok mire költik jövedelmüket. A falusi családok a háztartási munkát megkönnyítő berendezések közül elsődlegesen, a rendszeresen nehéz fizikai munkát igénylő mosást gépesítették mosógépek vásárlásával. A lakás takarítását és a családtagok tisztálkodását szolgáló berendezések beszerzését már közelről sem tartják annyira sürgős feladatnak. 37
