Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - TANULMÁNY - Biró Friderika: A falusi ház és lakás mint a hagyományos paraszti-népi életforma tárgyi kerete
tak-főztek a torra. Nyáron ezt is a pajtában, télen meg a szobában ülték meg, oda terítettek. A torok tilaknazásával ez a szokás csokiként, s napjainkra megszűnt. Ma már háztól nem is igen temetnek. Születésnapot, házassági évfordulót az Őrségiben nem ültek ímeg, gyakori volt a névnapi köszöntés. Igaz, nem járt nagyobb ünnepséggel, de a nagyszobában azért vendégeskedtek. Az esztendő ímegült jeles ünnepei és nagy kollektív mezőgazdasági munkaalkalmai is kitűnő lehetőséget nyújtottak házi összejövetelekre, nagy közös otthoni étkezésekre és mulatságokra. Ilyen nagy alkalom volt a húshagyókedd, az emberek egész ■este ettak-itbak, mulattak. Húsvét, pünkösd, karácsony szintén nagy ünnepi étkezésekkel múltak el. Rendszerint a szobában és a konyháiban szépen megterített asztalok mellett. Ezek az ünnepi házi étkezések manapság már jóval kisebb jelentőségűek, de mlég mindig ezek -adják meg agy-egy ünnep jellegét. A nagyobb munkaalkalmak a kisparaszti gazdaságban töhbsógüklben közösségi jellegűek voltak, így például a kapálás, szántás, cséplés, aratás, szónaikaszálás, tolifosztás, kukoricafosztás. A rokonok, szomszédok, barátok mentek egymásnak segíteni. Ha ezek -a munkák nyárra estek, akkor a pajtáiban, udvariban terítettek a munkásoknak, naponta háromszor-négyszer étkeztek. A nagy közös étkezésük költségeit a házigazda fedezte, és miivel ezek a munkák köilcsön-imunkálk voltak, az embereik egymásnak segítettek és felváltva vállalták az anyagi terheket. Kaszáláskor, aratáskor - ha a munkahelyek távol volták - a parasztok a mezőn étkeztek, az étéit mindig utánuk vitték, ha pedig a házhoz közel dolgoztak, ébédre hazajöttek. A tolifosztás, a kukoricafosztás, a tökimagköpesetés is társas munkák, mégpedig azoknak legváltozatosabb válfajai, tele játékkal, tréfával, kivált a fiatalság [kapcsolódott bele. Színhelyük a lakóház ürögje, konyhája, szolbája volt, a résztvevőket a házigazda rendszerint megvendégelte. Ezek a közös munkaalkalmak ma már csak az emlékezetben élnek. Hagyományukat csupán a zajos disznótorok őrzik. Napján a konyhában terítenek, asztalokat tolnak öissz|e, fehér terítővei terítik, sonkát, pálinkát tesznek fel rá, ünnepélyesen várják a báltereket és a segítőket. Az öles előtt közösein reggeliznek, majd föllkerekednek és munkához látnak. A vágás és az alapmunkák az udvaron zajlanak, a részletmunkák a konyhában. Délután, este a friss husiból, kolbászból, hurkából bor segédletével nagy lakomát csapnak. Ez a disznó tora. A paraszti életforma jobbágyi szintű tradícióiban a paraszti élettevékenységet egyfajta kiterjedt szellemi szféra fogta körül. Az életnek úgyszólván minden tárgyi megnyilatkozásához hiedelmek, előítéletek tapadtak. Babonás-mágikus cselekmények biztosították a ház és lakás biztonságát, reinid-j-ét, ,,fungálását”, a benne élő embereiknek a házhoz és a lakáshoz való Zökkenőmentes viszonyát, a házi tevékenységeket. Ezúttal ezdkből a házhoz és háztartáshoz tapadó néphit jelenségeikből teszünk itt közre néhányat, puszta illusztrációként egy letűnt korszák szellemi atmoszf-érájának érzékeltetése végett. Eleven életerővel csak abban a korszákiban -egzisztáltak, a század végére, a mi századunkban -már csak maradványok és emlékek a tudatban, az élethez már semmi k-özülk, üres fikciók, ikiürül-t vázak. A néprajzos -szempontjából a lakáskultúra teljes problematikáját teszik kar-ekfcé. Legelőbb a ház- és házépítéssel kapcsolatos szokásokat lehet említeni. A faház építésekor az első keresztbe -pénzt, filléreket, krajcárokat, illett tenni. Az új épület tetejére, im-i-előtt befejezték, bolkrétafát állították sóik színes -papírral feldíszítve. Amikor a ház elkészült, a küszöböt háromszor át kellett lépni, -az esetben a házat sűrűn látogatták a vendégek. Főiként lányos háznál volt -ez szokásban, ahol is azt akarták, hogy látogatott legyen a ház. Mielőtt a lakúk új házba költöztek, célszerű volt a csótányok és a kártevő bogarák irtásáról -gondoskodni, ezért a körültekintők a falon -háromszor keresztet húztak, továbbá a mész közé vizeltek -és -ezzel meszelték be a falakat. Szemetet a küszöbön átsöpörni -szerencsétlenséget jelentett a házra, ugyancsak szerencsétlenséget ho429