Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
A JÖVEDELEMSTRUKTÜRA A szocializmus építésének egyik, nagyon is fontos alaptörvénye a dolgozó lakosság életszínvonalának állandó növelése, a társadalom történelmileg meghatározott szükségleteinek lehető leg telj esebbmérvű kielégítése. A megtermelt javakból való részesedés módja és különösen annak mértéke nagyon fontos jellemzője a társadalmi viszonyoknak, a szocialista társadalomban is. A társadalom egyes osztályainak, rétegeinek, csoportjainak és tagjainak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyét nem a jövedelem határozza meg ugyan, de a létfontosságú javak megszerzésének különböző módjai a különböző osztályokban és rétegekben azt eredményezik, hogy sok gazdasági döntés, amely közvetlenül vagy közvetve a javak elosztására (a bérrendszerre, az árakra, a kulturális politikára sttb.) vonatkozik, nem közömbös az osztályérdekek szempontjából - javítják az egyik osztály anyagi 'helyzetét, miközben rontják a másikét, vagy pedig csak az egyik osztály számára hasznosait. Veszprém megyében 1968-ban az egy családtagra jutó tiszta jövedelem a paraszti háztartásokban 14 472 forint, a munkás-alkalmazotti háztartásokban pedig 14 804 forint volt. A növekedés 1963 óta a paraszti háztartásokban 34,7%-os, a munkás^alkalmazotti háztartásokban 34,9%-os volt. A fejlődés tehát normális és egyenletes. A két legnagyobb társadalmi csoportot figyelembe véve a különbség mind a fejlődés ütemét, mind annak eredményét tekintve nem jelentős. A munkások átlagkeresete 1967-ben 1973 forint volt, magasság tekintetében csak négy megye előzi meg. A vizsgált négy község közül Mezőlakon és Tésen viszonylag alacsonyabb, Szentgálon és Tótvázsonyban pedig magasabb jövedelmi struktúra található. A család egy tagjára jutó jövedelem összege 212 családban, településenként, %-oí arányban 5 ezer Ft-nál kevesebb 5-10 ezer Ft 10-15 ezer Ft • 15 ezer Ft felett Mezőlakon 5,0 00,0 QQ ') óó,ö 1,7 Tésen61,5 36,5 2,0 Szentgálon38,8 44,9 16,3 Tótvázsonyban 6,0 37,2 45,0 11,8 Az egy keresőre jutó jövedelmet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy ennek összege a falusi munkás- és parasztcsaládok 23,6%-ában alacsonyabb 15 ezer forintnál. De Mezőlakon és Tésen a családok 18-19%-ában, Tótvázsonyban 36%-ában 20 ezer forintnál magasabb, Szentgálon pedig 62%-ában. A négy községiben a családoknak 30,7%-a kettős, 46,7%-a pedig három vagy még többféle jövedelemmel rendelkezik. A falusi munkás- és parasztcsaládok jövedelmének alakulásában nem kis szerepe van annak, hogy a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet milyen eredményesen gazdálkodik. Szentgálon a tsz-ben az egy főre jutó jövedékin 1965-től 1968-ig 58%-kal, 18 765 forintra növekedett. Tésen az egy munkaegység értéke 1964-ben 34 forint, 1968-ban pedig 50 forint volt. Ebben a községben például H. J. traktoros 1964-ben 19 200 forintot, 1968-ban 32 200 forintot kapott a termelőszövetkezettől. Mezőlakon viszont a .termelőszövetkezet még 1968-ban sem fizetett egy munkaegységre 30 forintot.
