Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - EMLÉKEZÜNK - Angyal Endre: Emléksorok Devecseri Gáborról
naik — Somlyó György lapjaival - való találkozásairól beszólt. Sziólba került aztán Füst Milán, s néha (bizony eléggé magasra csaptak a vita hullámai, így Babits Mihály, Mécs László vagy Szabó Dezső körül. Dervecseri nagy rajongója volt Babitsnak, s .ezért eléggé fdl volt háborodva, amikor társaságunk .egyik tagja felolvasta Szialbó Dezsőnek Babitsról írott szatíráját. El kell azonban mondanunk: Deveosieri tisztelője és követője volt Babitsnak, de nem volt Babits-epigon. Ettől megmentették őt .alapos antik stúdiumai, sőt később .eljutott a spanyol irodalomhoz, kultúrához is, amely viszont Balbitsot nem érdekelte. „Irodalmi kirándulásokat” is .szerveztünk: így például egyszer meglátogattuk a Mikes Kélemen Akadémiát: lényegében a műfordító Füsi József és .a költő Horváth Béla vállalkozását. Horváth és a néhány éve már halott Füsi József akkor együtt laktak a Benczúr utca együk nagyméretű, ámde roppant szegényen berendezett villa-lakásában, s itt .rendezték meg irodalmi összejöveteleiket. Egy ilyen összejövetelre Deveoseri minket is meghívott. Kissé teátcális formában zajlott le az üdvözlés: Devecseri és Horváth összeölelkeztek, majd kölcsönösen versiben köszöntötték .egymást. Maga Horváth mozgalmas pályájának abban a szakaszában a katolicizmus és a polgári radikalizmus mezsgyéjén állt: Gbesterton-varseket olvasott fel saját fordításában, majd Jásxi Oszkár politikai nézeteit fejtegette. Meglepő élmény volt ez akkor, a harmincas évek közepén 1 Horváth ajkát olyan kijelentések is elhagyták, amelyekért a .rendőrség kezébe juthattunk volna mindnyájan. Szerencsére, nem történt bajiunk. Gyakran találkoztam Devecserivel a Vajda Jánois Társaságnak, a ko.r polgári baloldali irodalmi csoportosulásának .estjein: nemegyszer az ő verseit is bemutatták. És együtt voltunk a híres „péntek estéken”, amikor Korányi Károly tartotta görög-római vallástörténeti előadásait. Kerényi akkor már a pécsi egyetemen volt .az ókíortudoimány professzora, azonban budapesti docentúráját is fenntartotta. Ajz akkori íbölcsés2kamák, a Múzeum körúti épületnek egyik legnagyobb termében tartotta .előadásait, a hallgatóik és tisztelők lelkes tömege élőtt. Nemcsak diákok ültek a hallgatóság sorában, hanem sók budapesti értelmiségi is. Emlékszem Gramasztói Pálra, aki újabb könyveiben többször említi is Kerónyivel való kapcsolatát, emlékszem F.erdinandy Mihályra, aki 1943- ban elhagyta az országot, és most .Puerto ÉAco egyetemének .professzora, .emlékszem Karinthy Gáborra, Karinthy Frigyes fcöltőfiára, Deveoseri egyik legjobb barátjára. Ferdiinandy — 1940 körül a Rózsavölgyi-kiadó egyik vezetője - ki is adatta De amore címmel Deveoseri verseinek, fcaroolataitnak egy kisebb gyűjteményét. Kerényi lenyűgöző előadó volt. Jegyzeteket nem használt, legföljebb az idézett, elemzésre szánt szöveget olvasta fel. Tárgyától, a görögiróimai mitológiától, néha mesz- szire elkalandozott: egyszer majdnem két órát szentelt Hölderlin egyik antik tárgyú versének. Nem kétséges, hogy Deveoser.inek az antikvitás felé való fordulásában Kerényi igen nagy szerepet játszott. * * * Az ókor élménye most már életének végéiig elkísérte DevQcserit: az antik irodalom számos remekművének komgeniáilis fordítását köszönhetjük neki. És itt megint egy találkozást kell ifelelavenítemem, bár ez a találkozás csak az írott betűkön át történt. 1950-ben egy debreceni leánygimnázium első .osztályában tanítottam a magyar nyelvet és irodalmat. Akkor imár négyosztályos volt a gimnázium, a koedukáció azonban még nem volt általános, és a tanítási .anyag is gyakran változott. A tankönyv, amelyet a .túlnyomóan falusi lánykákból álló, Ibár igen jó színvonalú osdtálylbam használnom kellett, öléggé heterogén alkotás volt. Azt is mönjdibatnám: maximalista. Be akarta vezetni a diákiakat a XIX. század magyar és a XX. század szovjet irodalmába, .amellett bő szemelvényeket adott az ókori írók műveiből. Deve4G
