Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
Amint a táblázatból is látszik, megyénk munkás- és parasztcsaládjai körében nemcsak az időigényesség, hanem az elterjedtség tekintetében is a tv vezet; az olvasás a negyedik ugyan, de ,a kulturális rendezvények látogatásában meglehetősen magas a mozinézés aránya. Napjainkban hazánkban a tv iránti érdeklődést talán egyetlen tényező határozza meg: a készülékek száma. A tv elterjedése minden másfajta aktív szellemi pihenésre fordított időt erősen befolyásol. Iskolai végzettség szerint vizsgálva, minden aktív szellemi tevékenység aránya az iskolai végzettségnek megfelelően növekedik. A 8 általánosnál kevesebb osztályt végzettek 22,9%-a, az általános iskolánál magasabb végzettségűeknek pedig 37%-a nevezte meg az olvasást az utóbbi öt év művelődési és szórakozási fonmiáj álként. A televízió- nézést a 8 általánosnál kevesebbet végzettek 59,5%-a, az annál magasabb iskolái végzettséggel rendelkezők 79,3%-a jelölte meg. A falun élő emberek többségének szabadidejéből nem kis részt rabol el a kocsmába járás. A falusi vendéglátóipari egységek, magyarul kocsmák forgalma évről évre növekedik. Különösen így van ez ott, ahol magas az iparba eljárók száma. A munkába indulás előtt és a hazatérés után a kocsmák megtelnek fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt. Az utóbbi években némi változás figyelhető meg: az idősebbek törzshelye általában a kocsma maradt, a fiatalabbak viszont az egymás után megnyíló presszókban töltik szabadidejük jelentős részét. Helytelen volna azt állítani, hogy a kocsmába és presz- szóba járás az emberek többségénél részegeskedéssel jár együtt. A többség a barátokkal és ismerősökkel való találkozás és beszélgetés miatt megy oda. Sajnos a falvaink többségében a vendéglátó üzemek a társadalmi érintkezésnek egyetlen, s majdnem kizárólagos helyei. A falun élő munkások és parasztok jelentős része egyelőre mintha nem tudna mit kezdeni a megnövekedett szabadidejével. Egyre többen utaznak és kirándulnak ugyan, de ezeknél a rétegeknél ez a folyamat még nagyon a kezdetén van. Inkább a passzív időtöltés, a pihenés, a regenerálódás kap nagyobb lehetőséget. Ezt bizonyítják a „Ha a jelenleginél több szabadideje volna, azt mivel töltené?” kérdésünkre adott válaszok is. 4 községben megkérdezettek 16,9%-a olvasna, viszont 46,5%-a pihenne, és csak 15,9%-a utazna vagy kirándulna. „Magyarországnak mely tájait, tájegységeit vagy városait ismeri a legjobban?” - kérdeztük a 212 család tagjaitól. A válaszokból kiderült, a Dunántúlt vagy annak jellegzetesebb tájait ismeri a 4 községből válaszolók 32,6%-ra. Csak a lakóhelyük környékét ismerők aránya 51,9% volt. Más országban is volt mát üdülni vagy kirándulni a falvakban 'lakók 3,7%-a. Meglehetősen sokan, a válaszolóknak egyharmada a lakóhelyéről utazás vagy kirándulás céljából nem távozott el az elmúlt öt esztendőben. Természetesen ezek többsége az idősebbek közül kerül ki. A lakóhelynek, a környéknek vagy egy nagyobb tájegységnek ismerete a legtöbb esetben csak vizuális élmény formájában marad meg. Ez távolabbi vidékek esetében nem is volna túlságosan nagy baj. Az komolyabb gondot jelent, hogy az utazás tömeges és rendkívül gyorsiramú elterjedése nagyon sok esetben kizárólagosan csak felületes ismeretek megszerzésére csábít. A tótvázsonyi KISZ-fiatalok közül mindenki járt a szomszédos Nagyvázsonyban többször is, rendszeresen lejárnak a nem messze fekvő Balaton partjára, többen ott is dolgoznak nyáron, többségük ismeri hazánk legszebb vidékeit, volt, aki külföldön is járt már. A falu, a lakóhelyük múltjáról és történetéről viszont csak minimális ismereteik vannak. 55
