Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
Veszprém megyében már több vizsgálódás és tanulmány foglalkozott a társadalom egyes rétegeinek, főként a munkásságnak élet- és munkakörülményeivel, s ezeken belül a munkaidő és szabadidő arányaival, azok kölcsönhatásával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Veszprém megyei Bizottsága 1969-ben is vizsgálta a munkásság helyzetét. Az összegező jelentés szerint a vizsgált üzemekben a munkások 55,6%-a bejáró. A létszámnövekedések következtében egyes üzemekben (pl. Fűzfőgyártelepen) a bejáró munkások száma az elmúlt 10 évben megkétszereződött. A napi átlagos utazási távolság 20-22 kilometer, de nagyon sok esetben eléri a 60-70 kilométert is. Több vizsgálódás .adatai egyöntetűen bizonyítják, hogy a megyében az utazással és a járművekre történő várakozással átlagosan .napi 3-4 órát töltenek el a bejáró dolgozók. Nagyon sokszor ez az idő egyáltalán nem a távolságtól függ, mert a rossz közlekedési viszonyok miatt nem ritkán a jo-15 kilométerre utazók is napi 2-4 órát töltenek el az utazással és várakozással. Ennek az időnek társadalmi hasznossága pedig erősen vitatható. Az utazás alatt beszélgetni, néha aludni is lehet. Hiszen a ,,. . . munkásjáratok piszkosak, fűtetlenek, elhanyagoltak. Sokszor a 8 órai munka után még hazáig állni kell” - állapítja meg a pártbizottságnak már említett jelentése. Az Ajka 'környéki bejáró munkások döntő többsége 1965-ben egy felmérés során arra a kérdésre, hogy „Utazás közben mivel foglalkozik?”, azt válaszolta: beszélgetéssel és alvással. Érdekes módon viszonylag nem is sokan kártyáznak. Viszont csak elenyésző százaléka válaszolta, hogy újságot vagy könyvet olvas. „Szívesen olvasnék, de a legtöbbször féllábon állva utazom!” - írta az egyik. „Mivel lehet sötét vonatban az időt tölteni?” - kérdezte a másik. A munkaidőn és utazási időn túl a faluról naponta ingázók többsége rendszeresen részt vesz mezőgazdasági mimikában: a kertben, a háztáji gazdaságban, sőt a termelő- szövetkezetben (elsősorban a részes művelésre kiadott területen). Az Ajka környéki bejáró munkások bevallása szerint átlagosan naponta 1-2 órát dolgoznak mezőgazda- sági munkában. Mi a munkás- és parasztcsaládoknál az életmód időtényezőivel nem foglalkoztunk. Néhány kérdésben viszont megkíséreltük választ kapni arra, hogy társadalmunknak e rétegei milyen tevékenységre használják 'fel szabadidejüket. Az 1963. évi KSH-felmérés adatai szerint az aktívan eltöltött szabadidő felhasználásában még egyértelműen az olvasás volt az első. Az olvasás után a 'rádióhallgatás, 'majd a televíziónézés következett; de már akkor-is feltűnt, hogy a tv-nézés a legidő- igényesebb tevékenységek közé tartozik. A szabadidőből a kulturális tevékenységre, olvasásra, .tanulásra, kulturális rendezvényekre fordított idő alapvetően az iskolai végzettségtől függ. A kevésbé iskolázott rétegeknél 70-ről 50%-ra csökken, s ezen belül 40-ről 20%-ra az olvasásra fordított idő aránya. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kulturális tevékenységre fordított időn belül amilyen mértékben növekedik a televíziónézésre fordított idő, úgy csökken az egyéb művelődési tevékenység időaránya. Az utóbbi öt évben elsősorban milyen módon művelődött és szórakozott . 1040 ember 4 Veszprém megyei községben (°/o-ban) 4 községben Könyv, újság és folyóirat olvasásával 30,9 Rá dióhall gatás sal 49,2 Kulturális rendezvények látogatásával 34,6 ezen belül: mozival 20,0 Tv-nézéssel 62,4 34
