Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében

VARGA BÉLA szülőföldünk Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében Az elmúlt években az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága, majd pedig a Népműve­lési Intézet megbízásából részletesebben foglalkoztam a megye társadalmi struktúrájá­ban bekövetkezett változásokkal, a változások dinamikájával, valamint a társadalom életmódjának és művelődési viszonyainak alakulásával. Hat településen; négy község­ben, valamint Várpalotán és Fűzfőgyártelepen 330 .munkás és parasztosaid életmódját, társadalmi és művelődési viszonyait kérdőíves módszerrel részletesen is megvizsgáltam. Ennek adatai és más tapasztalatok alapján foglalkozom jelen tanulmányban a falusi lakosság életmódjának három területével: a lakóházzal és a lakással, a jövedelemstruk­túrával, a szabadidővel és annak felhasználásával. A SZABADIDŐ ÉS FELHASZNÁLÁSA Egyáltalán nem mindegy, hogy a társadalom és annak tagjai, a történelmileg megha­tározott viszonyok között, a napi 24 órából mennyit töltenek el az anyagi - tehát gaz­dasági, társadalmi, fiziológiai - kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltsággal. A heti 48 órás munkaidő kötelező érvényű biztosítása minden alkalmazott számára, majd a 44 órás vagy rövidebb munkahét bevezetése a dolgozók fokozatosan szélesedő rétegei számára; falun pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek .megerősödésével a „látástól vakúlásig” tartó munka meg­szűnése és a .napi 8 órás munkaidő fokozatos megközelítése objektíve megteremti a sza­badidő bővítésének, s ezen belül a pihenésre és a kulturális tevékenységre fordítható idő növekedésének lehetőségét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkahelyen eltöltött munkaidő csökke­nése egyáltalán nem vonja automatikusan .maga után a szabadidő növekedését, s egye­lőre az esetek többségében nem eredményezi a művelődésre fordított idő növekedését. A felszabaduló idő egy részét, néha nem is kisebb részét a társadalom tagjai termelő- tevékenységgel és jövedelemkiegészítéssel: mellékmunkák végzésével, kertben és ház­táji gazdaságban történő tevékenységgel töltik. A ténylegesen meglevő szabadidőben vagy annak növekvő részében is az aktív, illetve a passzív pihenésre fordított idő ará­nya növekedik nagyobb, a szellemi tevékenységre fordított a kisebb mértékben. 33

Next

/
Thumbnails
Contents