Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNk - Dr. Bencze József: Kéziratos gyógyító könyvek - Empirikus állatgyógyítás
DR. BENCZE JÓZSEF Kéziratos gyógyító könyvek - Empirikus állatgyógyítás (,,A népi, empirikus állatgyógyítás, éppúgy, mint az emberi tapasztalati gyógyítás szálai, talán már az ősemberig nyúlnak vissza■ A kettő közt csupán az a lényegbeli különbség, bogy az ősi embergyógyítás tudatos és nemcsak önmagán, hanem embertársain is igyekezett segíteni, addig az állati segíteniakarás nem tudatos, hanem reflexszerű.” Evekkel ezelőtt írta le e sorokat a tavaly októberben, hetvenhét évesen elhunyt kiváló szombathelyi orvos, dr. Bencze József, Vas megye első kandidátusa. Ifjú korában a pápai kollégiumban folytatta tanulmányait, ott jegyezte el magát a néprajzi gyűjtéssel. Kicsivel később, 1925-ban Dunántúli népgyógyítás-gyűjtemény címmel írta meg első jelentősebb tanulmányát, amellyel 50 aranyat nyert egy pályázaton. A falvak szegény népe, a majorok és puszták lakóinak élete, szokásai vonzották, ezeket kutatta. Gyakran megfordult zsellérek, sommások között, az első világháború idején megjárta Galíciát, Oroszországot, Eszak-Olaszországot, de e helyeken is mindig a szegény népek szokásait kutatta. Falusi orvos korában - a megfigyeléseken túl - jutott ideje arra is, hogy tárgyi emlékeket gyűjtsön. Jelentős számú népgyógyítási eszközt, kéziratot, könyvet gyűjtött. Ez utóbbiak közt az egyik legrégibb a XVI. század végén kelt, jól olvasható, magyarul írott gyógyító könyv. Élete munkásságát összefoglaló, tudományos eredményeit tartalmazó műve: A magyar népgyógyítás története című könyv. Kandidátusi disszertációjának címe: A majorok és puszták mint a népi empirikus orvoslás és a babonás hiedelmek megőrzői. Az 50 arannyal jutalmazott „téma” egész életén át végigkísérte. A COMMUNICATIONES EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGARICA című orvostörténeti kiadványban Adatok a magyar népi empirikus állat gyógyításhoz címmel dolgozta fel ismét 1967-ben. E terjedelmes munkában történeti áttekintést ad az empirikus állatgyógyításról, hangsúlyozva benne, hogy a magyar népi állat gyógyít ás semmivel sem alacsonyabb színvonalú, mint általában a többi népeké. A honfoglalástól szinte napjainkig áttekinthető e mű alapján a magyar népi állatgyógyítás története. A XVI. és XVII. századtól fentmaradt írásos emlékek, kézzel írott könyvek azért nagyon értékesek, mert a honfoglalástól az ez ideig szájhagyomány útján terjedő gyógyítási módokat is tartalmazzák. E kézzel írt könyvekből ismerhetjük meg mozaikszerűen az első 5-6 század magyar vonatkozású népi ember- és állatgyógyító eljárásait. Az első magyar botanikus könyv 1578-ban jelent meg Debrecenben. A 100-200 évvel később előkerült kéziratos könyvek ehhez sok hasonlóságot mutatnak. Az alábbiakban részleteket közlünk Bencze József munkájából, bemutatunk néhány híres, családi gyógyító könyvet. (A kézzel írott, eredeti gyógyító könyvek egy része a tudós orvos tulajdonát képezte. Halála után a rokonság birtokolja, pontos hollétükről nem tudunk.) * A SzeLestey-csailád kéziratos könyve normál könyv nagyságú, 112 oldalas, kézírással írt gyógyító könyv. Nagy része émbergyógyításra való és ez a rész nagyon értékes, nem kevésbé a „Marha Dögirül való orvosságh”. Ebben a részben a dühös eb mará352
