Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNk - Bárdosi János: A vasi diákok néprajzi tevékenysége az 1971. évi pályázatok tükrében
hanem a politikai és társadalmi vezetőink érdeke is, ha igazán meg akarják ismerni népünk múltját, az évszázados hagyományokon alapuló tárgyi és szellemi kultúráját, az emberöltők során kialakult népi közkincset, nemzeti művelődésünk alapibázisát, melyre magasabb szintű művészetünk is sokszor támaszkodik zenei, képzőművészeti, irodalmi stb. vonatkozásiban egyaránt. Hasonlattal élve, népi kultúránk kincsei, népünk hagyományai olyan fontos részek életünkben, mint a növények számára a gyökér, amely nélkül nincs új ‘hajtás, virágzás. A honismereti, néprajzi és helytörténeti munkára történő buzdítás és e témákkal kapcsolatos aktív munkálkodás a legjobb módszer a szocialista -hazafiság ápolásához, fejlesztéséhez. „A hazaszeretet érzésének egyik legfontosabb tápláló forrása a haza ismerete, és ez elsősorban a közvetlen szülőhely, a lakhely ismeretében gyökerezik. . . . nincs Magyarországon olyan község, ímelynék történetében (s tegyük hozzá, néprajzában) ne lenne legalább valamelyes kikutatásra váró érdekesség... A lakóihely történetének ismerete megerősíti az utódok kapcsolatát a távoli elődökkel és a közös sorsvállalás tudatán keresztül fejleszti a hazafiúi érzést is.”1 Mindezt ma már pedagógusaink közül egyre többen tudják és tapasztalják, ezért diákjaikat is ebben a szellemben próbálják nevelői, irányítani. Ha ihivataloisao - mint tantárgy - nem is szerepel a néprajz,2 honismeret vagy helytörténet a tanmenetben, szakköri formában mégis eredményesen oktatható, amit már az eddigi tapasztalatok is bizonyítanák. Megyénk egyre több iskolájában találhatunk jól működő néprajzi és honismereti szakköröket, áhöl a szakköri tagak a legszükségesebb szakismeretek elsajátítása után, tanáraik irányításával, már önálló vagy csoportos formában néprajzi, hely- történeti adat-, ill. témagyűjtést végeznek. Az évente meghirdetett néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatok és a kétévenként megrendezésre kerülő „diáknapok” jó alkalmak szoígálmas munkájuk eredményeinek dokumentálására, nyilvánosságra hozására. A honismereti és néprajzi szakkörök vezető tanárainak lelkes, odaadó tevékenységét, közvetlen irányító munkáját kiválóan bizonyítják az idei nagyszámú néprajzi diákpályázatok, amelyekért nékik és diákjaiknak egyaránt csak gratulálni tudunk. A szakkör- vezető tanárokon kívül még e helyütt kell köszönetét mondanunk a KISZ-bizottságök vezetőinek és munkatársainak nagyszerű szervező, buzdító s a tudományos ügyünket messzemenően támogató aktív munkálkodásukért. Az ő segítségük nélkül nem érhettünk volna el ilyen szép eredményeket. Megyénkből 13 középiskola és 2 diákotthon tanulói szerepeltek az 1971. évi vasi ifjúsági néprajzi és nyelvjárási pályázaton, ül. a „Soproni Diáknapokon” néprajzi témával.3 A 32 pályamű közül Sopronban 5 arany, 7 ezüst és 4 bronz fokozatot kapott. Á néprajzi .nagydíjat a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai nyerték, akik 11 pályamunkát készítettek el. A KISZ-lbizottság által Szombathelyen megrendezett „ifjúsági gálaesten” a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága 24 néprajzi pályamunkát még külön is jutalmazott, 4000 Ft értékű könywásárlási utalvánnyal. Az idei ifjúsági néprajzi és nyelvjárási -gyűjtőpályázatoknál nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi változás is szembetűnő. A pályázók többsége -nagyon alapos, lelkiismeretes munkát végzett. A helyszíni gyűjtésükén alapuló feldolgozásokban diákjaink törekedtek - a logikus felépítésen túlmenően - a tudományos hitelesség bizonyítására is; az adatközlők nevének, életkorának (néhol foglalkozásának) feltüntetésével, a felhasznált forrásmunkákra történő -hivatkozással, sőt néhányan a nyelvjárási szövegek fonetikus lejegyzésével, a -népi kifejezések szövegközti kiemelésével, s a -dolgozatok végén elhelyezett betűrendes tárgymutatók, -szómagyarázatok elkészítésével.4 A -pályázatok elbírálásánál éppen e tudományos igényesség tette szükségszerűvé, hogy az értékelési mércét magasra emeljük. Örvendetes jelenség, hogy jelentéktelen munka, vagy olyan dolgozat, amely nem 341