Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - TANULMÁNY - Dr. Vajkai Aurél: A néprajzi kutatás kezdetei Veszprém megyében
bazalltthegyek érdekelték, kutatásainak eredményeit négykötetes munkában tette közzé 1822-ban. Beudamt sem volt egyoldalú szaktudós, közelebbi tudományágán kívül tulajdonképpen sok minden más ás érdekelte. Utazása előtt Bécsben de akarták beszélni magyarországi útjáról, (bizonytalannak mondták a közbiztonságot, de utazónk nem rettent vissza, még a Bakony egy részét is megjárta, ahol különben a sokszor szóbeszédbe hozott betyárokat a képzelet szülöttének tartotta. Budáról Várpalotán át Veszprémibe érkezett, és hazai néprajztudományunk önömére épp akkor a vármegye székhelyén egy nagy vásáriba csöppent. Utazónk nagy figyelemmel szemlélte a vásár színes forgatagát és mint éles szemű megfigyelő, pontos képet adott az akkori parasztasszonyolk viseletéről: - „Ez a solkadalom alkalmat adott arra, hogy egy sereg, cifra viseletűk miatt érdekes magyart, horvátot és szlovákot láthassak.” — Az asszonyok vörös harisnyát, sárga papucsot, kék posztószoknyát, vörös melliánykét hordtak, hajukban mindenféle színű szálag wollt. Megemlíti a nagy, asztalkendő módjára összehajtogatott fejkendőt, amilyent ma már csak Etél-Olaszországban lelhet látni. Beudant igen értékes visel ettörténeci leírását korabeli képdk is megerősítik. Az elszállásolással több helyen is kellemetlenségéi támadtak, de ez egyúttal alkalmat adott arra, hogy szerzőnk képet adjon az akkori falusi lakásviszonyokról. Zánfeában „fogadó helyett csak rossz korcsmát találtam, amely egy mészárosé volt, akinél nem lehetett megszállnom. Kénytelen voltam egy paraszthoz menni, akíindk azonban semmije sem volt, még gyertyája sdm. Elküldtem őket, hogy vegyenek ezt is, meg tojást is a faluban, alhol szerencsére kaptak is. Egy rossz omlettet készítettek, s aztán megágyaztak egy szobában, ahol már ketten voltaik és ahová még egy csomó csúnya öreg asszony és gyerek is bejött. A férfiak bundájukba burkolózva az ajtó előtt a földön feküdtök, valami ereszféle alatt. Váltig mondogatták, (hogy ez a rendes fekvőhelyük és csak akikor, ha nagyon hideg van, jönnek be a szobába, ahol szerintük szuszogni sem lelhet. Ebben igazuk volt, mert az éjszaka kellős közepén én is azt hittem, hogy megfulladok s kény- télen voltam felkelni és kimenni, hogy a kocsiban háljak, amely az utca közepén állt.” Tovább utazva Tihanyban is nehézségei támadtak az elszállásolással, mert itt „a kocsis csak egy rossz csárdában tudott szállást találni, amely olyan piszkos és nyomorúságos volt, mint egy cigányputri. Elküldtem a bíróért s a szokások szerint meghagytam neki, keressen számomra szállást. Rövidesen értem jött s egy kis fegyverkovácshoz vitt el, aki egyszersmind a falu szabója, nála igen jól éreztem magam.” - Tihanyiéi különben megjegyzi még, hogy a község legtöbb háza /bazalttufa kövekből épült. ]olyan Kohl Magyarországról szóló könyve 1842-ben jelent meg, s ebben a Ba- konnyal foglalkozó részben a bakonyi betyárokról, a kanász öltözetéről, felszereléséről ír, s megemlíti a bakonyi fafaragást is. Azonban ő is, mint más külföldi, cl csodálkozott, hogy nincs forgalom, élet a Balatonon. Mindeddig javarészt külföldi utazók leírásával foglalkoztunk, de most már isorra kerül a megye népének leírása a magyar irodalomban is. A Tudományos Gyűjtemény, ahogy a neve is elárulja, komoly folyóiratunk volt a múlt században, főleg történeti tanulmányokat közölt, de olykor kultúrtörtánetileg, néprajzilag igen .értékes leírásokat is 'megjelentetett egyes vidékekről, így többek közt a Balatonról és partmellákéről. Az illető tájról pontos, megbízható adatokat közöl, plasztikus jellemzést ad az ott élő emberekről és életükről, s olykor rávilágít a hiányosságokra, a hibákra is. A Tudományos Gyűjtemény már aránylag korán, 1817-ben foglalkozik a balatoni halászattal, így a gardáhalászattal és a jég alatti halászattal. Megemlíti a téli halászat veszélyességét is. 1820-ban a folyóirat szól a Balaton menti falvakról, igaz, nem éppen dicsérő szavakkal: a falu igen csekély, a házak aprók és nemigen helyesek. i824Hben már nagyobb önálló cikk jelenik meg a Balatonról e címen: ,,A’ Balatonról, és Tihanról Tudósítások” s ebben szóba jön az itt élő nép is. A szerző cáfolja a köznép oktalan véleményét, mintha a Balaton összefüggne a tengerrel. A víz színe