Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - TANULMÁNY - Dr. Vajkai Aurél: A néprajzi kutatás kezdetei Veszprém megyében
ahová a meleg nyári vasárnapokon nagy tömegben zarándokolt a (környék falvainak népe. Az egész berendezést azonban Klitaibel nyomorúságosnak találta. A Bakonyban Jásd vdlt iáikkor messzeföldön ismert Ibúosújáróíhelly, áhová elsősorban a falusiak jöttek el. Mint iMdrológus megvizsgálja a csodafonrás víziét, de ugyanakkor jó leírást ad néprajzi szempontból is a híres búosújáróhelyről. Hasonlóképpen pontos képet kapunk egy másik bakonyi parasztfiirdőhelyről, Bakonyszentlászlónól. Természettudósunk tehát a népi orvoslás, néphiedeliműk (kérdéséivel is foglalkozott, többek közt megtudjuk, hogy a tihanyi kecskekörmöket akkortájt népi gyógyszernek használták, ennek porát lovak szemébe fújták szembetegség dien. Leírása szerint Sümegprága híres volt a boszorkány- doktorokról, javasokról, varázslókról, akik értettek a veszettségnek kőriSbogár porával való gyógyításához, sőt áhlhoz is, hogy a lopott tárgyat a tolvaj visszahozza, a boszorkányságot megoldja. Hozzáteszi még, hogy Sümeg vidékién sok a koldus és a (kincsásó. Mindez etnográfiái értlék, ahogy az a megfigyelése is, hogy a Bakonyban a nép a termését kivájt fatörzslben tartja. Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) élete egy részét a Balaton mellett töltötte, Szántódon és Füreden. Beoses úttörő munkát végzett a régi népdalok gyűjtésével, a magyar népdal-, zenetörténet kimagasló, egyedülálló értéke az ötödfélszáz Énekek című kéziratos munkája (-1814), amiben többek közt 357 népdalt, népies dalt, régi magyar népdalt gyűjtött össze, közölve a szövöget és a dálllámot is. PálócZi Horváth Ádám költő volt, ákindk döcögős verseiben olykor képet kapunk az akkori népéletiből is, így például szól az éjjel nád tüzérnél rákászó gyermekeikről. Egy másik írásában szóba kertül a régi, egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajó, amin evezve hatalmas vihar lepte meg Írónkat. 1808-ban Mathias Eissl kani-nttóai gazdasági tanácsos (1776-1821) tett utazást a Balaton tájaira lés élményeiről, tapasztalatairól könyvben számólt be. Mint Festetics vendége, a híres Phönix hajón tette meg az utat Keszthelytől Kenéséig. Tihanynál észreveszi a faragatlan kövekből épített parasztházakat, de közben komoly gondolatok, szociális problémák foglalkoztatják, ahogy írja is: szabadságot, igazságot kell adni ennek a méltóságteljes népnek. Kenésén kiszállva a hajóból, körülnéz a szőlőhegyeikben, többek közt megtekinti a régi ún. Tatárllikakat. A magyar mezőgazdaságot azonban kezdetlegesnek találta, s a népről úgy nyilatkozott, hogy dolgos és békés emberek a magyarok, de elmaradottak. Elissl Kenéséről lóháton tette meg az utat vissza Keszthelyre, s útjában többek közt egy érdekes néprajzi megfigyelést tett. Valahol Kővágóőrs határában az országút mellett egy vendéglőben megpihentek, s ott több környékbeli paraszt községük ügyét tárgyalta: arról volt szó, hogy több mint két éve verekedett két község egy kfo. nyolc holdnyi mocsaras rét ihovatartozandóságáról. Akik előbb értek a kérdéses területre, azok kaszálták le a füvet, de mindebből olyan veszekedés támadt, hogy egy évvel ezelőtt három ember is holtan maradt a verekedés után és sókan megsebesültök. Richard Bright (1789-1858) híres angol orvostudós 1815-ben llátogatott el Magyarországra, s útját szép kiállítású könyvben jelenítette meg 1818-ban. Magyarországi útjánák voltaképpeni célja a keszthelyi Georgikon megtekintése volt, de ez alkalommal több kirándulásit is tett a Balaton mellékére, Keszthely környékén. Könyve alapján megállapítható, 'hogy a múlt század külföldi vendége meglehetősen haladó gondolkodású ember volt, aki többek közt a társadalmi viszonyok figyelembevételével bírálta a látottalkat. Univerzális műveltségű és érdeklődésű elme, akinek a figyelme a -régészetre, mezőgazdaságra, a néprajzra stb. egyformán kiterjedt. Megtekintve a Georgikont és a nagybirtok szövevényes üzemrendszerét, megállapíthatta a magyar mezőgazdaság nagy elhanyagoltságát. Fedetlen szénaikaZlákat talált, a gabonát lovakkal vagy ökrökkel tip- ratták és olyan csépihadaróval csépelteik, amely ahelyett, hogy egész hosszával -esett volna a szalmára, a végén súlyos ólomgolyóval volt ellátva, ami szétzúzta a kalászt. 330