Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 4. szám - TANULMÁNY - Dr. Vajkai Aurél: A néprajzi kutatás kezdetei Veszprém megyében

Vendégének Festetics egy előadást (is (bemutatott, is itt Bright leírása a (magyar népi tánctörténetben (komoly értékelt j dient. A .grófi erdészeti iskola tizenkét növendéke jelent meg, magyaros Ibőndolmánylhan és .nadrágban, csizmában és nagy .prímsapkában, nagy bottal a kezűikben, eigy dudás kíséretében. S ez.dk u'tán Bright reszlstäsfen leírja táncukat, a pontos leírás, .nemkülönben az ahhoz [mellékelt kitűnő rajz alapján felismerhető a Dunántúlon elterjedt régi pásztortánc.

A következő napokban kirándulások következnek a Keszthelyi-lhegységbe, is leírásából .megtudjuk, hogy akkor is .sűrűn (be voltak hintve a szőlőhegyek vincdllórházakkal, borospincékkel. Badacsonyban megnézte Eiszterlházy szőlőjében levő nagy prést, ami 72 ember -egész napi szedését egyszerre kisajtolja. A leírás alapján négös prés lehetett. Ugyanakkor felfigyelt .azokra az edény.ékre is, amelyékben .mustból, ürömből és más növényekből a híres ürtmöst főzik. Badacsonyiból Szigligetire mentek, „ez egy sziklás hegyoldalon a legnagyobb össze^viisszaságham épült (kis falu. Szegény .parasztok, akiknek szőlőjükben fekszik minden birtokuk, (laknak benne”. Este innen figyelte a távoláblbi Balatont, ,,a .sok apró tűznek fényét, amelyet a Balaton partján végig rákászó parasztok raktak”. De Szigligeten egyéb néprajzi megfigyelésit iis tett: „Visszatérőben több házba benéztünk. Szerény külsejük .és kis .méreteik elleniére belül tiszták. Bútorzatuk közé tartozik a n/égyszögletes, belül (homorú vörös cserépből rakott, gólaalákú .kis kemence. A közönséges magyar kemence mind ilyen.”

Megemlékezik Bright a balatoni bödömhajórál, mert „ezen a tavon a rendes hajózás egy kezdetleges ibödöncsónákban történik, -ez egyetlen ifuttörzsíből készül és ritkán ülhet bele egy .személynél több. Veszélyes ... de azért a halászok át-átszellik benne a legnagyobb szélességben is a tavat.” Szól a balatoni halászatról, pl. a nádasok közt a varsákkal történő halfogást, .majd a jég alatti .halászatot írja le, de figyelme kiterjed a halászati jogra .is: „A halászati .jog a föld tulajdonosáé, de mérni díj ellenében minden paraszt .szerezhet engedélyt és olcsó pénzen megtoldhatja .asztalát.”

H'évíz Bright idejében amolyan parasztfürdőbely.nak számíthatott, mert „a parasztok -nyáron eljönnek és a (helyszínen orvost kapnak, aki .a vérvétel vagy klöpölyözás annyira kedvelt orvoslásimódijával kezeli őket. Az egyetlen hajlék egy nyomorúságos házi, amely -nyáron (korcsma (és vajmi szerény kényelmet biztosít”.

Bright -még egy kirándulást tett a Keszthelyi-hegységbe, .s jellemző kitűnő megfigyelőkészségére, hogy itt is leírja ,a .parasztokkal kapcsolatban az erdőihasználati jogot. Ugyaniakkor meglátogatta az erdőben tartott szelídített Vaddisznók ondiát, és ahogy írja: „Meg kell vallani, hogy ezek az állatok valami keveset vesztettek természetes vadságukból, mert .megszokták, hogy etetésre éjjeledként egy helyre .járnak és .malacaik ott felügyelet alatt maradnak. Azonkívül két ember állandóan velük van, akármerre kóborolnak .az erdőben .... Alakjukban, színükben, sőt életmódjukban teljesen megtartották a vaddisznó jellegét.”

Bright a Bakony tájaira is ellátogatott. Várpalotán egy korcsmáiban cigányzene kíséretében rendkívül szilaj pásztortáncot ifigyeit im.eg, csak a .férfiak járták. A veszprémi piacon megfigyelte a nők nagy fehér vászon főkötőjét, .amilyent Bright életében még nem látott, s amit .néhány évvel később az itt .járt Beudant részletesen le is írt. A bakonyi német telepesek -nagyobb ipatkodását mindenütt észreveszi, s azt is, hogy majdnem .minden háznál készítenek gazdasági eszközöket nagyiban, eladásra. Városlő- dön közelebbről is megtekintett egy faragóműhellyt, s egy imái .néprajzkutató figyelmességével részletesen leírja a jellegzetes bakonyi .szónavillla készítését. Egy .másik faluban az akkori tűzcsilholásboz fontos taplógomlbánák készítési .módját írja le hasonló alapossággal.

Francois-Sulpice Beudant, híres geológus, .a francia (királyi ásványtani gyűjtemény aligazgatója 1818-íban több mint féléves tanulmányutat tett Magyarországon és utazása során lelátogatott a Balatonhoz As. Nálunk elsősorban a .már akikor híres Balaton menti