Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - TANULMÁNY - Dr. Vajkai Aurél: A néprajzi kutatás kezdetei Veszprém megyében
DR. VAJKAI AURÉL A néprajzi kutatás kezdetei Veszprém megyében A cíimlben megjelölt kifejezés nem egészen pontos, hisz a néprajz minit önálló tudomány csak a múlt század második felében bontakozik ki, 'viszont a nép, elsősorban a parasztság életkörülményeit, életmódját, szokásait, alkotásait már korábban, a XVIII. században a vidéken járt utazók, természettudósok vagy olykor h-elyes-dhb szóival: polihisztorok megfigyelték és naplójukban, útleírásukban pontosan feljegyezték. Tegyük hozzá: gyakran egészen modern, szociológiai látásmóddal figyelték meg a -néprajzi jelenségeket, s vették észre a népre jellemző vonásokat. Leírásaik minden tekintetben igen értékesek, hiisz képet adnak a s záz ö t ven -kétszáz óv dlőtti falusi nép, >a parasztság gazdálkodási rendszeréről, építkezéséről, viseletéről, szokásaitól, sok másról, s a közölt adatokat összefűzve kibontakozik tulajdonképpen előttünk a korábbi idők néprajza. Néprajztörténeüi adatokat szolgáltathat természetesen az óklavéltárak mindeddig kellőképpen ki nem használt anyaga (pl. az igen gazdag néprajzi adatokat tartalmazó megyei körözvények, currensefc), delhiéit ezeket most nem sorolhatjuk témánk kőiébe. A Bakony és a Balaton környékének néprajzával voltaképpen első ízben a XVIII. század nagy polihisztora, Bél Mátyás (1684-1749) foglalkozott, aiki széles körű földrajzi leírásában, ha röviden is, de úgyszólván a .modem néprajzkutató módszerévéi kitért a bakonyi és a Balaton mellléki nép életmódjának, gazdálkodásának leírására. Blél Mátyás anyja Veszprém megyei születésű volt, s Bél valószínűleg rokoni látogatásra jött 1701 télén a Balaton környékére. Több -íZben utazik a Balaton mentén (1707, 1731), megfigyeléseit az 1732-36. közt kiadott Noticiájában közli. Leírásából elsősorban ki kell emelnünk a nép szociális körülményiéit, társadalmi viszonyait tárgyaló .részleteket. Veszprém megyében - írja - igazán törzsököis magyarok ivadékai maradtak fent, a lakosok részben nemesek, részben parasztok. A köznemesek legtöbbje „odatapad az akesza-rvhoz és dicstelen földműveléssel homály osítja el nemességük fényét”. A Balaton környéki lakosság tulajdonságait részben a környező természeti adottságokkal, a szegénységet a rossz gazdasági helyzettel hozza összefüggésbe. Zala 'megye lakossága mezőgazdasági terményeit nem .tudja eladni, ezért csak épp annyi földműveléssel foglalkoznak, amennyi elég arra, hogy eltengődjenek. Valamikor a földművelés volt a legnemesebb foglalkozás, de azóta a mezőgazdaság lehanyatlott, a föld értéke, jövedelmezősége visszaesett. Figyelme kiterjedt még a népnyelvre is, mert „Veszprém megyében a nemesek nyelve csiszolt és ha valahol Magyarországon, itt leginkább emelkedett, méltóság« és színes .a .beszédjük, régiesen .hangzó szavakkal”. Zalában bőviben van bor, de ezt nem -tudják értékesíteni, ,s a bo-r -igen olcsó, ezért inkább ők isszák >meg és az éhséget is iboaávássali csillapítják. De ugyanakkor hangsúlyozza a Balaton menti -nép vendégszeretetét: „A vendégeknek itt mindenki a kedvébe jár, különösen a magyarok”. A néprajz egyes fejezeteiben is kitűnő megfigyelései vannak Bélnek, érdemes -ezekből -néhányat kiemelni. A Bakonyban fontos volt a fa-hordás, de nagyon odcsó volt a fa, 6 így ez -csekély -jövedelmet jelentett. Jelentős volt viszont a disznó-tartás, a Bakony erdejének gazdag mak-ktermiése a sertések -megszámlálhatatlan -seregeit táplálta, s különö528
