Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 4. szám - TANULMÁNY - Paku Imre: Ortutay Gyula

ként) szerepeltek először, ma már mellőzhetetlen követelmények. A teljesség tehát a népmese műfajának jelenére és múltjára utaló észlűLetdk összesítését jelenti, ezért állapíthatta meg Ortutay Gyula oly sóik ezer -népimese és az egész -népköltészet alapos ismeretiében: ,,A mesében is benne rejlik egy-egy -nép története, társadalmi harcainak minden -nagy eseménye s a nép jelleme, felfogása, ítélete a környező világ dolgairól.” - „Minden -népköltési alkotásiban, a „repülő-szavakban” (hogy -Homeros ily jól i-de- illő kifejezését használjuk) a szökő pillanat és a mozdulatlan önökíldéválóság -ölelkezik.” Az Űj Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei tudományos -eszközök, s céljuk tehát az élő szájihagyom-ányozás -megmentése és értékelése, míg annak föltétel-öi -biztosítottak; fontossági -sorrendiben elsőség a mai gyűjtéseket illeti meg, ugyanakkor kár, de még nem mulasztás, hogy időnként ez a -sorozat a korábbi -gyűjtemények kéziratos anyagától eddig -semmit sem közölt. - A -népszerűsítő kiadványok ismételnek népköltési szövegeket, és ez helyeselhető eljárás, követendő példa, hiszen emez általános elterjesztés közben az ilyesmi elkerülhetetlen és -szükséges i-s több ok miatt; elsősorban az emlékezetben tartás érdekében és -a fölidézés lehetősége céljából, -egyébként -erre vonatkozóan Ortutay éppen -mostanában (közölte véleményét: „Az volt és ma is -az a (meggyőződésem, (hogy ezeket az értékdk-et minél többször ismertetnünk kell; szükséges az elmélyült kutatás, de a népszerűsítés minden formája is.” A tudományos -elmélet gyakorlati megvalósulása -a „népszerűsítő” népköltési kiadványok szerkesztése és v-o-nzó köntösbe öltöztetése. Ortutay -életműve -ilyen értelemben lis gazdag; könyvgyűjtők, könyVbarátok -részére szerkesztette ezéket a (kiadványait, szö- vegjközléseit: Nyiri és rétközi paraszti mesék (1935), Székely népballadák (három kiadásban), Bátorligeti mesék (1938), Jézus '-jelenése (193-8 - mindössze száz példányiban), Magyar parasztmesék (1941 - Illyés Gyulával), Tréfásszavú magyarok (1942), A nagy hegyi tolvaj (1971 - népművészeti tárgyaik színes képeivel), valamennyi kiváló nyomdai színvonalon, nemes -anyagokból készült és -n-eves -művészek, fametszők képeit is közölte, köztük a legtöbbét Bu-day György neve és -sokat méltatott színvonala -fémjelzi, mindegyik a közüu-datot mélyíteni és az általános tájékozódást fokozni hivatott.

Ortutay Gyula helyesen ismerte föl a népköltés -mai helyzetét, -amikor a szövegek megmentését tartja fő feladatának. A társadalmi változások, tel-epülésm-ó-dozatok, igények, ízlések mindinkább háttérbe szorítják -a népköltés -fejlődését, -s -gátolják elterjedését, ezért teremtette meg a -megőrzés és hagyomány-ozás éndékéban a népköltés -szövegjkorát, az olvasás útján váló elterjesztés és talán a if öl-ébresztés késő-bibi eszközét. Ezeket a célokat szolgálják mindazok a kiadványok, m-elyékan neve valamilyen minőségben szerepel, még népszerűsítő, egyéni tudományos munkáit is -ily értelmű hasznosság jellemzi, mint ami-nők a Magyar népismeret (1937), Parasztságunk élete (1937, 1948 - Müller Miklós fényképeivel), Kis magyar néprajz (máig négy -kiadásban - 1940 óta), A magyar népművészet (1943), írók, népek, századok (i960), Halhaiatlati népköltészet (1966) című kötetek. Nyilvánvalóan csalhatatlan nézeteket, elméleteket, álláspontokat ő -sem képvisel; cáfolni őt is lehet, vele vitatkozni -szántén szükséges, ez azonban mitsam von il-e abból a tényből, szándékból, mely az ő nevét majd odaírhatja a néprajztudomány nagyjainak -neve -mellé, hiszen ő is egyetemes célt szolgált, szolgál tudósiként és politikusiként egyaránt. Tudományának tárgya a nép- szeretetéből adódik, népköltés pedig a -nép lelkének legszebb virágait kinti szét, s e virágo-k csokorbaszedése, ékességének magyarázata a legszebb -vallomás, férfias tett. Adjuk át neki a -szót, hogy a népköltészetnek egyetemes jelentőségéről szólihas-sék: „A népköltészet az alap s nem a végső cél. A népköltészet a dolgozó nép közösségi költészete, a dolgozó osztályoké, s ezért a dolgozó népért alkot az i-ro-dalom is. így kapcsolódik össze egyetlen egységben a -népköltészet és irodaiam, a keletkezés és a célők egységében.”

327