Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Molnár József: A választójogot nyert nők hazája
r MOLNÁR JÓZSEF A választójogot nyert nők hazája Svájcba szakadt Z. barátom hűségesen beszámolt .sorsa alakulásáról. Többek között eldicsekedétt azzal, hogy zsebpénzét kezdő angol-tanítványai adják össze; tíz tanítványa között átlagosan egy fiatalember akad. A lányokat jobban kedveli, mert azok szorgalmasabban tanulnak. A tanítványok nembeli megoszlását senlki ne magyarázza félre: Z. nagyapa. Arról volt szó, hogy a lányok prolimunkában gürcöltek, és elvándorlás célzatával tanultak egy világnyelvet. Nem ment a fejembe, hogy egy iparilag magas fokon fejlett országból munkától nem húzódozó nők - ha vagyontalanok is - miiért készülődnek kivándorlásra. Z. azt írta, szerezzek útlevelet, nézzem meg egész közelről ezt a (furcsaságot. Ilyen előzmények után került sor 1966 nyarán „ellenőrző” látogatásomra. Még valamit be kell ismernem a filmkockákkal kapcsolatban: azok nem általános érvénnyel tipikusak. Nem alkalmazhatók például azokra az asszonyokra és lányokra, akik havi 1200 frank lakbérű villákban laknak. A vendéghívás jioga a családon belül kizárólag a férjet illeti; a férj kínosan vigyáz arra, hogy bevándoroltat milyen alkalomra és főleg kikkel együtt hív meg. Egy jpélda: Z. Bécsben szerzett (diplomát, egy vállalat bizalmas ügyeit intézi, tagja a svájci Angol-klubnak; átlagos műveltségben a bennszülött középosztállyal versenyképes. Egy svájci orvos barátságot kötött vele. Ennek ellenére szökőévük válthatják egymást, amíg feleségestül meghívást kap az orvos lakásába. Az első gazdátlan bennszülött nővel az érkezésemet követő nap délelőttjén tudtam beszédbe elegyedni. E délelőttre Z. előkészítette olyan honfitársaim meglátogatását, aki délutáni műszakban dolgozott. Zsebemben a lakcímmel ügyesen megtaláltam a kívülről rangosnak mutatkozó épületet. Munkáslakásnak épült; a liftet kispórolták az építkezési költségekből. A lépcsőház alján - alaposan ifeltarisznyáltan - egy harminc év körül hervadozó nő lendületvételre pihentette magát.- Hányadik emeletre tart?- A harmadikra.- En csak a másodikra, de ha megengedi, szívesen segítek. A nő kiejtésemből azonnál kihallotta, hogy „uslánder” (Aius'laender), azaz külföldi vagyok. Bizalmát elnyerendő: elmondtam, merre van hazám, és hogy honfi'tár213
