Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gárdonyi Béla: A jubiláló Győr kulturális programjából
(GÁRDONYI BÉLA A jubiláló Győr kulturális programjából .Az újságolvasónak, rádióhallgatónak és ív-nézőnek feltűnhetett, hogy' néhány hónap óta Győr neve gyakrabban fordul elő országos fórumokon, mint azelőtt. Győr az idén ünnepli 700. évfordulóját annak, hogy V. István a királyi városok rangjára emelte. .A jubileum alkalom arra, hogy Győr országra szóló eseményekkel hallasson magáról. Különösen kulturális vonatkozásban, hiszen az elmúlt években, évtizedekben, mi tagadás, a győri kulturális életet gyakran emlegették fejosóválás közepette. A régóta várt megyei rangot most megkapott város szerencsére nem a mindenáron való bizonyítás szándékával tervezte meg jubileumi programját, (hanem hagyományaihoz, jelenlegi lehetőségeihez mérten nem a látványos, hanem a tartalmas rendezvényekkel próbálta felhívni magára a figyelmet. S ezt a törekvését nagyíjában-egószében siker koronázta. E beszámoló csak a rendezvénysorozat első (felét foghatja át, hiszen a program csaknem az év végéig tart. A jubileumi 'ünnepségsorozat három szakaszra oszlik! Az elsőt az év kezdetétől március 27-ig, a város felszabadulásának évfordulójáig számíthatjuk, s amolyan bevezető periódusnak tekinthető. A másodikat a március 27-én tartott ünnepi tanácsülés, a várostörténeti kiállítás és konferencia egyfelől, másfelől az augusztus xo-i alkotmánynapi nagygyűlés, az ipartörténeti karnevál és az új város- központ avatása határolja. Végüli a novemberig (tartó időszakot a műszaki hónap országos rendezvényei és a szocialista hazafias költészet I. hiennáléja fémjelzik. Zenetörténeti (évfordulóval: tudományos ülésszákkal és ünnepi hangversennyel köszöntött be a jubileum. Győrött adta utolsó magyarországi vidéki hangversenyét Bartók Béla 1940. január 17-én. Visszaemlékezésében Ortutay Gyula akadémikus méltatta a nagy zaneköltő munkásságát, majd Somfai László, a faudaipestd Bartók Archívum fiatál zenetudósa tartott érdekes előadást Bartók stiláris fejlődésének jellemzőiről. A ritkaságszámba menő felvételekkel illusztrált előadás egyik súlyos mondanivalója volt, hogy jó néhány Bartók-műhöz ma már szinte (lehetetlen ideális tollmácsolót találni, mert nem egy opust még az ötvertes években kiiktattak a hangversenyek műsorából, s azóta is álig játsszák őket. Ha mégis megszólalnák, gyakran úgy, hogy ellenkezik Baritok szellemével. A Győri 'Leánykar produkciójának viszont éppen hitelességét emelték ki a kritikák. Az immár külföldön iis ismert együttes (a nemzetközi zenei nevelési konferencián Dijonban ők képviselték a magyar zenepedagógiát) a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában lemezre énekelte Bartók összes gyermek- és női kórusát. Most, az emlékhangversenyen ugyanezt a műsort ismételték meg a nagyszámú győri és budapesti érdeklődő előtt. Kü lön jelentőséget adott ennek a hangversenynek a két Bartók- tanítvány, Pásztory Ditta és Comensoli Mária fellépése, akiknek előadásában hallgatva a Mikrokozmosz hét kétzongorás darabját, a közvetlen bartóki tradíció részesévé válhattunk. Februárban került sor a Kisfaludy Színházban Racine (Berenice című drámájának (bemutatójára. A premier két szempontból is jelentős. A francia klasszicizmus e remeke 247
