Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - TANULMÁNY - Kanyar József: Újabb Berzsenyi-dokumentumok

Az immár .harmadszor nyugalomra - szilfaurnjálha - helyezett teteinimaradványak végső agnoszkálás utáni beszenitelésefcor és kriptába helyezésekor újra ezrével vett részt a falu és a környék népe, az ország nagynevű íróival és hivatalos képviselőivel együtt, semmivel sem kisebb számiban, mint i860, június 14-én.

A Berzsenyi Társaságot, a jónevű magyar irodalmi társaságokkal és más egyesületeikkel együtt, túl korán számolta fel hazáinkban a belügyi kormányzat. Azóta a költő örökségét s mindmáig időszerű mondandóját népe és nemzete vállalta magára. Lakóháza múzeum lett, nevét címedként viselik a falu közös gazdasági, a mezei szorgalom szocialista kori örökösei, legutóbb épp Martyn Ferenc idézte alakját új megfogalmazásban a niklai és a 'kaposvári kiállításon, s lám már nem is egy falu, hanem kettő: Nikla és Hetye, már nem is egy megye, hanem kettő: Somogy és Vas, s velük együtt agy ország népe, a nemzet vallja magáénak. Így llett a költő hagyűéka és „nemzeti sírboltja” népe mindig megújuló reményének a felszentelt záloga. Szellemének „valódi és kétségbevonhatatlan ■nemességére” egy nemzet s az elévülhetetlen idő nyomta rá az örökkévalóság pecsétjét.

Simon boán: Frol és Laurus ikon.

255