Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Nádasdy Lajos: Györök Leó György a kommünár

szülőföldünk NÁDASDY LAJOS Győrök Leó György, a kommünár Élete és művészete ismeretes már e lap olvasói előtt. Nevét azoknak a (hősöknek név­sorába irta be, akik világtörténelmet formálták! Ott menetelt azoknak a magyar hő­söknek sorában, akik a magyar-francia kapcsolatok útján a szabadságért vérrel áldoz­tak. Ez az út a XIX. évszázad ötödik évtizedével kezdődik és pontosan a XX. század ötödik évtizedével végződik. Az 1848-as februári forradalomban, a ibarriikádokon, az Hotel de Villa előtt, a Tuilleries-inél, a Palais Royialnál, a Boulevard des Italiens-en, a Porte SaintdVLar.tinnál és a Bastille terén vívott harcok során Garay Antalt ós társait látjuk. Az 1871-es kom­mün élethalálharcában Éránkéi Leó, Hegyi József, Győrök Leó György, Oroszy Antal és a többi elfeledett vagy névtelenül maradt magyarnak melegen omló vére festi pi­rosra a párizsi utca köveit. S a XX. század ötödik évtizede megint magyar szabadság­harcosok puskáinak ropogásától hangos Párizs alatt és francia (földön végig, amíg a magyar Petőfi egység harcosai a francia hadsereg 51/22. számú egységeként a gőgös német hódítóval győzelmesen küzdenek. Győrök egész életét meghatározó jelmondata ez volt: „Halál inkább, mint rabság!” Ehhez a jelmondathoz volt hű a komrnün (harcainak utolsó pereiéig! E tanulmány keretében a komimünben vitt és vállalt szerepe álljon előttünk, az eredeti dokumentu­mok alapján. Ezúttal tehát nem az egykori párizsi diák, a későbbi tanár, a neves író és festőművész sorsa érdekel bennünket, hanem a kommün vezérkari századosának, a Porte Maillot-nak, az issy-i erődítménynek, majd a Végső elkeseredett harc utolsó mentsvárának, a Montmartre-nak védő parancsnoka. Életének egy kicsi, de dicső sza­kaszát mutatjuk be, a párizsi harcokban részt vett ifjú embert. Tudjuk, hogy (később kitűnő tanár volt, ijótollú író, kinek sikeres ifjúsági .regénye jelent meg; sikerekben gazdag festőművész, kinek képei a tudomány- 'és művészetkedvelő, múlt századbeli ,,elit”-nek otthonain kívül múzeumaink termeibe is bekerültek! Elfelejtett ember, de most, a kommün 100 éves évfordulóján neve újra ragyog, tettéi pedig hasonló 'bátor kiállásra, helytállásra ösztönöznek az emberibb jövő építésében! E tanulmány része egy nagyobb készülő életrajjznák! .Dokumentumanyagunk ere­dete: Service Historique de l’Armiée, (Chateau de Vincennes, France. Párizst a sedani vereség, .majd III. Napóleon elfogatása és (hadseregének .megadása után hamarosan elérik és körülzárják a németek. A már körülzárt városból léghajóval .234

Next

/
Thumbnails
Contents