Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - SZEMLE - Paku Imre: Ortutay Gyula - Katona Imre: Magyar népdalok

szerű feldolgozásai mindössze a századfordulón kezdődtek el - a huszonnegyedik óráiban. Bartóik lés Kodály e nemű kezdeményezése igazolta: a magyar iníépzene a nlép ddlköltészetéban emelkedett csúcsára, -s kiválóan alkalmas -a magyar imű- zane megújítására. Bartók és Kodály eredményei Ihasoinlatosak azokhoz a forradalmasító lépéseikhez, melyeknek nyomán Vörösmarty, Petőfi, Arany fcölbé- szetünlket fölemelték és megújították az irodalmi -níépiessóg győzelmeként. A ná- piesség mindkét -esetben nem imúll-ó inép- harátság, felületes népszerefiet volt, (hanem egyúttal palitifcaLtársadalimli követelményt is jelentett, íbiszen a nép kiszolgáltatott ihelyzetéről, szegénységéről sem Petiöfiiék, sem Bartókék nem hallgathatták. A zenei és költészeti nópiesség tdhát eleven erő, mozgósító tényező, ami fellett szemet hunyni nem lehetett sohasem.

A népdal mint műfaji fogalom több évszázados, a szó azonban mégis újabb keletű. Blőször a Társalkodó (hasábjain nyomtatták le 1833-lban, ezt (megelőzően köznapi dal néven M-árton József szó- táro'zta, 1823-ban, a Volksliedet, a magyar népdal tükörszavát. A dallol igét már a XVI. (század óta ismerték; a nép egyébként ezt máig sem fogadta el, ők danolnalk, danásznak vagy a választott dalt egyszerűen ,mondjuk el együtt” kifejezéssel tjelentik be, hogy azután torkúik szakádtáig „énekelhessenek”. A nóta alatt mlépdalt értenek: a dál mint népdal, a nóta mint [műdal újábbkori elméleti megkülönböztetés.

A népdal szövege egyszerű és természetes; egyaránt alakította, osiszolta az alkalom és az ízlés. Keletkezésére és jellegére vonatkozó elméletük, vélemények szerteágazóak és ellentmondóak. Egy különivilágba rekeszüett, vagyoota- lanságra kényszerített osztálynak a költészete, nyilvánvalóan közösségi igényűket elégít ki, a zárt keretek lazítását, a nyomott lélek megújítását, a vágyaik, reménységek ikörvirágzás át, a keservük föloldását, a pillanatnyi örömök tartósítását, hosszas bánatok, sizívb-eli panaszok

kiárasztását, és sorolhatnék végtelen« é- gág az Indító okokat.

A nlép dalköltészete afkalmanlkint és csaportankiint változik: köre, világa folyvást alakul, módosul, teljiesödik, bővül vagy szűkül. Minderre vonatkozó törvényeiket megállapítani csaknem lehetetlen ás fölösleges is. Legfőbb értéke történetesen ennek (a költészetinek az állandó változás (mondhatni: ahány, annyi fajta) egy látszólagos egységben játszadozó sokfélesége, ájulása és bomlása, szövegeinek és dallamainak teljesedése vagy foszlása: sokszorosodé (szépsége. Az egyik újább, tetszetős elmélet, aminek Zersinguing (széténeklás) a német neve, a népdal haittyúhálálát hirdeti. Nos, lehetségesnek tartjuk, hogy erről italán német (viszonylatban és ilyen módon szólni lehet. A imagyar népdal körülményei azonban (mások, még mindig kedvezőbbek: nálunk az úgynevezett iszéténeklés - (meggyőződésem szerint - csupán kezdete volt egy természetes folyamatnak, mindk jelentősége mindössze annyi, hogy önállósultak egyes (dallam- és szövegrészek, nevezetesen az -utóbbi időben - a századforduló óta — egyre megszaporodtak a rövid, mindössze négysoros dalok, qgy korábbi dal ekként tiölbb önálló egységre, úijiább -dalokra vált szét; ugyan- ákikar ismeretes az összaénakllés módja is, ennék a lényege egyszerű: társas dal-olás közben mindössze egy szöveg- vagy dallamrészl-et ibuikfcan föl ismerősiként, viszont imáis dálosdk nyomban 'hozzáadják; saját teljesebb szöveg- és dallam- emléküket, és ezen a módon egészül ki a teljesnek -isimért, befejezettnek elfogadott dal. Minden népdalt egy-agy csoport hitelesít tekintet nélkül a többiekre.

Mind az önállósult rész-ékből keletkezett, mind pedig az emléfctészletak egyesífé&éből fölújított népdal mlé-g mindig e műfaj virágkorát jeleníti. A népdal különben nem széténeklás révén mérnul el, hanem a munkakörülményeknek (műszaki (adottságai áltál, rohamos gépesi- tjései után, a társas együttdolgozásnak megszüntetésével. A munka ilitmuso-s, já-