Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 2. szám - Dudás Kálmán: Bújócska (vers) - Dudás Kálmán: Igéző (vers)
DUDÁS KÁLMÁN Búj ócska Jó reggelt, ametiszt - köszöntőd, s ő hallgat. Jó reggelt, rubicell - köszöntőm, s ő hallgat, jó napot, t if malin - ujjongod, s ö hallgat. Jó napot, a pátit - kísértem, s ö hallgat. Jó estét, almandin - suttogom, s ő hallgat. Jó estet, füst topáz ~ suttogod, s ö hallgat. Jó éjt, akvamarin - búcsúzol, s ő hallgat. Jó éjt, andalugit - búcsúzom, s ő hallgat. Szeszély vagy közöny lakhat eredendőbb hatalmat? Kilesel a zsalun és fekszel, hangod kaján derűvel cseng fel: Most olyan, mint elcsendesült öböl. Később, hogy sz.enderedböl felver, egybesugárzó ércszínekkel a csókodba is beletündököl a tenger. És intőnél a pillanat - nagy víz, soha szebb lemezed a holdsagár tűje alatti - megnyúlsz és amint beveted magad mezítelenül, te zengsz fel igéző, dalként: szól a pajzán szólamod, felmerülsz, s a habbal kacagó két ribizkeszemmel tested mandolin ívű rajzán Zeng, zeng a dal, amint úszol hanyatt a dacoló tarajjal szemben, s röfrénre mintha lelnél, mozgásod. ajzz.a: Érj utol, némits el csókkal a szigetnél! 108 Igéző
