Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 6. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Híd, Uj Symposium, Irodalmi Szemle
csalk komplikáltan lehet ábrázolni-kife- jezni. A változtatást azért vélem progresszívnak, mert szükség van rá. Nem én, az olvasó sürgettem, hanem a költő, aki elvesztette a könnyed megszólalás hitét: „Oly könnyű volt az est. és oly nehéz most a lélek hennünk. Szinte süllyed, érzem, akárha fennen berregő borúval repülőgép szállana könnyű szélben . . . Ha Magyarország térképén Budapesttől számítva, országnyi sugarú 'kört rajzolunk, érintjük a szomszédos államok területének nagy részét, ahol magyarok élnek. Legutóbb az erdélyi folyóiratokról volt szó; most a képzeletbeli körzővel tovább rajzoljuk a kört, s délre érve meg kell állnunk. A Vajdaságban vagyunk, melynek két folyóiratáról szeretnék beszámolni. A magyar nyelvű f olyóiratok közül — a hazaiakat is beleértve - külsejét, és elsőrangú topográfiáját tekintve a legszebb a HID. Elegáns, finoím szürke és fehér színek dominálnák a címlapon; irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Alapítási év: 1934, XXXIV. évfolyam, írják az i970-'es számokra. A HID évitizedeinek egy része már irodalomtörténet. Szinte hagyományok niélkül kellett a 30-as években a magyar kultúrának fórumot teremteni, s ez több kísérlet után isiikerrel járt: hidat akarták építeni a korok, életfelfogások, nemzetek közé. A folyóiratot 1941- ben betiltották, szerkesztői egy részét kivégezték, több munkatársa börtönbe került. 1945-ibetn indult újra, s kommunista eszimefség azóta isimét változatlan. A HID tartalmának kb. a fele szépirodaírja „Hozzájuk menni” című versében. A fiélő csupán az, hogy a költő metamorfózisát nem tudjuk követni, hogy szóban, írott méltatásban számom kérjük tőle az elhagyottat, a neki kopottnak tűnőt, régi énjét. (Erre is volt már példa: hadid ne soroljam fel őket.) Ha van valamiféle felelőssége a közönségnek, akkor az éppen a változtatás miért-jónek megértése liehet, pontosabban az, ha elhisiszük, hogy oka és célja van. Maros Dénes lom, a másik fele tanulmány, esszé, recenzió. Ezzel kell kezdenünk, mert mindhárom műfajt igen magas színvonalon művelik. Az első számban jelent meg Mimics Károly tanulmánya: Demográfiai jellegzetességek a jugoszláviai magyar nemzetiség életében. Elszomorító módon a Vajdaságban is csökken a magyar népesség, alacsony a népszaporulat, gyors ütemben emelkedik a vegyes házasságok szálma. Egyre kevesebb a magyar nyelven tanuló diákok száma, sóik helyen a szülők követelték az anyanyelvi oktatás megszüntetését. Ugyaniakkor sok példa van arra is, hogy vegyes lakosságú helységekben is lehetséges a magyarnyelvű oktatás megszervezése. A cikk szerzője végül megállapítja: a depopüláoiós jelenségek nemkívánatosaik, s az asszimilációs folyamatokat is lassítani 'keli — a vegyes háziasságokra korlátozva. így ez a folyamat olyan lassú lesz, mint minden nép 'kölcsönös, egymás közti asszimilációja. Ez a nyílt, valóságfeltáró hang jellemzi a HID minden közleményét, akkor is, ha a vajdasági magyarok nagy problémájáról, a nemzetiségi létformáról van szó. Rehák László (ákinek kitűnő könyve, A kisebbségek Jugoszláviában ná569 Híd, Uj Symposion, Irodalmi Szemle — jugoszláviai és csehszlovákiai magyar folyóiratok, 1970. —
