Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Dávid József: Áradat

szülőföldünk

DÁVID JÓZSEF

Áradat

PROLÓG

i cj~o. május 1’,-ról 16-ra virradó éjszakán a szamosbecsi gátőr lélekszakadva rohant a telefonhoz, s jelentette feletteseinek: szakaszomon a mérő 670 centimétert mutat. Csend. Kém értik!? 610 centiméter ... A vonal túlsó végén az ügyeletes mérnök ktákog, majd azt mondja: ez lehetetlen. Le — he — tét — len! És arra kéri a gátőrt, hogy törölje ki szeméből az álmot, s nézze meg mégegyszer azt a mércét. ..

A gátőr visszarohan a megvadult folyóhoz, de hiába dörzsöli a szemét, a vízjelző oszlopot már nem is látja. Mielőtt újra telefonálna, a faluba rohan, s félreveri a harangokat.

Két nap múlva a Szamos — példa nélküli — 902, azaz kilencszflzkettö centiméterrel tetőzött. Ez a roppant vízszint Európa jelentős folyók befogadó Dunán is félelmetes . . .

A Szamos egyébként már a romániai szakaszán gátat szakított, s a Szamoshoz 41 településére alig 48 óra alatt közel fél milliárd köbméter vizet zúdított, aminek következményeképp több mint 30 ezer ember vált máról holnapra hajléktalanná . . .

I.

Kiiszod, vagy átúszod . . .

Folyó partján születtem. Gyermekkorom első 'és nagy tettre sarkalló biztatására úgy emlékszem, mintha csak tegnap történt volna: Kiiszod, vagy átúszod — mondták azok a pajtásaim, akik már át tudtak évi ekéi ni a folyón.

Álltam a pánton. Édesanyám féltő intelme még fogott —- mert az élő, eleven víz minden évben vitte áldozatát —, de tekintetem már átröppent a folyón- túl a rétekre, ahol a gulya legelt, a ménes vágtatott, ahonnan ide kéklett a Bálota-erdő, s a Csik-tó bíbiceinek hangja idáig hallatszott. De azon túl is volt valami.. Azt mondták, a mi folyómíknál is nagyobb a Tisza.

Persze a folyón komppal vagy ladikon is át lehetett jutni, de így már csak munkára: kaszálás, szénagyűjtés, favágás, vesszőszedés. Legjobb esetiben csikásaás tapogatóval. De ebben már nem volt virtus, se a testünket bizsergető gyönyörűség.

Néki kellett vágnom, mert ugye azt már gyermekésszel is tudtam, hogy a folyót kiinni nem lehet, bár ittam is. Sokat ittam ,a Bodrog vizéből. Volt úgy, hogy már engem is elragadt volna, de a nagyobbak utánam nyúltak, segítettek, s végül is lebírtam . .

509