Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 5. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - S. Nagy Katalin: Vajda Lajosról

pias realitását”, mam követik azok díszítő szándékait és mám kávámnak teremteni nemzeti mi tőszóikat sem. Gulácsy vízióiban a megfoighatatlam élmény limpresszív mázára törekszik, mint a zenében Delbusisy, Ritíkard Stirtaiuss vagy Ravtel muzsikája. Sta/uss - és vale Wilde - téimaadója is volt (Salome, Rózsalovag c, képek istib.), aiz ő sokszor fiilledt muzsikája lebeg egynemű Gulácsy-művdk felett, imás kópék körül gregorián ko- ráli.soik, elfelejtett hangszerek mélázó akkordjai. Képvtilága az im'pressziioiiista zenével is rokon.

„Ha fest, a dolgok mögé nyúl, és spirituális jelentőségüket keresi” (Eisler Mihály József), olykor „agy hámdott vákolatú falon 'kápráztatóan bontja ki újra alkotó fantáziája sugarait” (Kárpáti Aurél), miliőiben nem embereik lédnek, allegorikus bábok inkább, köröttük mélybarna csélióialdkocdok, szálló fuvolaszó. Gulácsy tehát a kortársi hazai horizonton időszerűtlen és garabonciás jelenség - majd Krúdy Szindbád-novel- láiban vagy Proustnál érezhetünk hasonlóul fáradt és hervatag lébegést. De ezekkel az uraikkal nem találkozott, hőseiket és pályájukat nem ismerhette.

.(Folytafcj uk)

BODRI FERENC

Vajda Lajosról

33 évet élt, Budapesten halt meg 1941. szeptember 7-óa soványan, kiéhezetten, a budakeszi tüdőszanatóriuoiíban. Már nem tudták elhuroolni valamelyik haláltáborba, előbb végzett vele gondokkal terhes, nyomorúságos sorsa. Alakja köré mítosz szövődött, jelképpé emelték - maga tiltakozna ez ellen legjobban, ha lehetősége volna a tiltakozásra. Oly egyszerűen élt, mint a legnagyobbak közüli is esalk kevesen, és oly gondosan szisztematikusan szerkesztette pontos és okos képeit, mint aki tudja, hogy rendkívül szűkre korlátozott időben kell megfogalmaznia a súlyos kórral mérkőző válaszait. 33 évesein a festők miég alig vetkőzik le az iskolás stúdiumok kötöttségek, még alig jutnak túl a mesterség beidegződésén de fontos időszakán és kezdenek d kísérletezni, hogy megtalálják mondanivalójukhoz a legmegfelelőbb művészi formát, önmagukban azt, ami sajátosain egyéni. Vajda virtuóz rajztudással született, öt-hat évesen hibátlan naturalista ábrákat készített és 33 .éves koráiban kényszerből befejezett életműve a távlatból nézve is ténylegesen ibefej.ezatt egész.

Zalaegerszegen született 1908. augusztus 6-án, e kisváros indítja öl, s ibár a filológiai kutatások még nem tisztázták pontosan Vajda családjának eredetét, Zalaegerszegen tartózkodásának idejét, esetleges Visszatéréseit a városiba, emlékeit; annyit kétségtelen feltételezhetünk, hogy a folklór, a közép-európai népművészeti motívumok képi elemmé sűrítósénék alapélménye, a Szerbiában, majd Szentendrén egyre elmélyültebben geometrikussá váló formaérzés ide kötődhet. Élete kamiény tényékhez kötött, események nem tarkítják, a dátumok imiunkafordulliatidkat jdezntek, tanulását az OMIKE rajziskolában (1923-28, Budapest), majd két .évnyi időt a Képzőművészeti Főiskolán (1928-30), kapcsolatát Kassák Munkakörével, 1930-as párizsi útját, majd 1934-től a szentendrei, szigetmionostotí, budapesti murikaperliódusolkat. Kiállításokon nem szerepelhetett, a KÚT, a „legmodernebb művészeti egyesület” is visszautasította, szem- benállt a hivatalos kultúrpolitikával, az ©lzsongíító, idilli festészettel, de elszigetelődött

448