Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 5. szám - Dombay Zsuzsanna: Hanti Mátyás érdekes élete (elbeszélés)

koszba. Egy -jó megjelenésű (kedves hajiadon idomított lovaival produkálta magát. Ott állt a középen síma fekete ruhában, csák fehérkiesztyűs keze villant -egyet-egyet, ostor vagy pálca még csak a kezeügyáben sem vélt. Ilyet még nem látott a világ! Ez a hat csikó szíves szerétéiből tértté mindazt, amit édes, lágy hangom odamondott nekik, azután pedig ragyogó szemmel lesték, elégedett-e velük. Amelyik meg hibázott, szégyenkezve pislogott maga elé, a szelíden korholó hangok hallatára. Azután már minden este ott voltam, néha nappal tiis, hogy tanulmányozzam lómevelési módszereit - na meg őt magát.

Árva volt szegény, és jóformán hontalan. Falujában teljes népirtást végzett az ellenség. Még a községet is eltörölték ,a föld színéről. Az akikor még Mislányka dermed- ten megiiapuik az üszkös romok alatt. Már alig élt, amikor ipairtizánolk rátaláltak az egyetlenre, aki túlélte a rémségeket. Nagyítóval tanulmányoztuk Bjelorusszia legújabb térképét. A falut ugyan, ezen a nérven felépítették, de jóval távolabb, és most csak nagy, síma tábla szántóföld az a hely, ahonnan icz a szegény árva eredt.- Azóta hát csak így járam a világot a lovakkal, pedig úgy szeretnék már otthon lenni valahol — sírta a iszdmie, ajkai pedig ráim nevettek, miért hát hogy annyira együttér eztam vele, én is szerettem volna már otthon laninii valahol. így kötöttük össze életsorsunkat.

Jolka a neve, minthogy január elsején született. Orosz földön aiz a karácsony, és jelka fenyőfáoskát jelent a családit asztalon, amit a szeretet ünnepén körüliilnek békés egyetértésben az együvé tartozók. Jolka a feleségem, mindenem, munkatársaim, az én édes párom. Sok dolga van, s amieiíatt még itainul is. Egy magyon-nagyon fontos és nagy jelentőségű nyelvvizsgára készül. Tanulmányaihoz iszo-rgalmíasan olvassa a magyar remekírókat, és hallgat rádión pompás színműveket, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön. Elhatározta ugyanis, hogy majd magyarul akar szólni magyar gyermekéhez, és annak eljövetele nem várat már sokáig .magára.- Ejnye, most ilátom csak, hogy milyen szépen süt (le ránk a nap. En ácsoltam össze ezt az egész lónevelő pályát, amellyel egy jó spcurtló növelését egy fél évvel megrövidíthetjük. Ez az ién újításom, és a módszer a nevemet viseli. Hiallod-e Jolfcám, milyen szépen dübörög a föld, amint futnak a csikók a paládkok között? Körül a korláton könyökölnek a ilovastúrára várakozók, mi készítettük fel őket -ez újfajta -országjárásra. Látod, milyen zöld a -pázsit? Távolabb meg már sárgul -a vetés. Emitt nagyüzemi szőlő és almiásikertdk; korszerű, nagy gazdasági épületeik hosszú, fehér sora, bennük dohognak a gépek. A -patak mentén családi hazák alkotnák ©gésiz kis kertvárost, az egyikben anyánk szorgoskodik, és vár minket. Mondjad csak, Édes, itthon vagyunk végre?- Igen, -igen! — bólogat Jolka -elfogódva -, de én még -nem tudok ilyen sokat magyarul mondani, csak annyit, hogy amit mi ketten, ezen a helyen, hű munkatársakkal jó egyetértésiben Ik-iérdemelltünk, az az anyaföld áldása.

N-ála mindig mélyértelmű -ez a szép szó, most meg éppen meghatottad hangzik. Szomorkásain lehajtja szép fejét, (befelé fordul, magába néz, -és én hiába figyelem aggódva, nem látom azt, amit -ő. Ilyen még sohasem volt. Egészen megrémülök, és észre se veszem anyánk -érkezését, pedig már itt is van, karja alá nyúl, lassan élvezeti, csak éppen hátraszól nékem:- Maradj itt, fiam, de legyél készenlétben, mi most bemegyünk Jolkával. Ideje elérkezett.

395