Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám - Szovjet költők. Jevgenyij Vinokurov: Ezüst erdő (ford.: Sarkady Sándor) - Kadür Daján: Eső (ford.: Sarkady Sándor)
SZOVJET KÖLTŐK JEVGÉNYIJ VINOKUROV Ezüst erdő Ha hirtelen jött vággyal Látni szeretném az egész világot Csak szemem kell behunyni. Gyermekkoromban Töprengő arccal Barangoltam az Tízüst erdőn. Fölöttem fenyők zúgtak; Hajlongva és vesződve Kavarta koronájuk A fodrozó eget. Élálmélkodtam, amikor Messzeszállt kavicsomra A tóból csobbanás felelt. Törvény, ismerem titkodat; Mindennemű következés Csupán okából eshet! Tételed százszor igazolta Életem néhány Évtizede. Belenyugszom. Nyilvánvaló. Örök e lánc. De miért van, hogy ha szemem lezárom, Kitárul a világ? K ADÜR D AJÁN Eső Hogy csattog a kék tüzű villám! Mint hosszú, tüzes karikás - Az ég beborul komorodván, S már zúdul a bő zjuhogás. A messze de szép! Lila láng gyűlt, A rét csupa lágy remegés - Hol még tavaszon veríték hullt, Már zsendül a drága vetés! 396
