Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: István király ábrázolása a képzőművészetben
Pátzay Pál Szent István szobra (1937) Ispánkynál is kevésbé Hagolt munka. Földig érő ruhában, kissé felvetett fejjel 'ábrázolja a ikirályt, akii jobbjával keresztre emié- kieztető kardot tart magasra: a könyörtelen egylházszenvező és bátor harcos jelvényét. Megkülönböztetett figyelem illeti Ferenczy Noémi Szent István (1940-41.) című, 3x3 méter nagyságú gobelinjét. A faiiszőnyeg alakjai lépcsősen helyezkednek el, tekintetük az emelvényen ülő király felé irányul, aki méltóságteljesen, .ugyanakkor a királyi fenség póza nélkül tekint aj'ándéfcöt hozó alattvalóira. A függőlegesek és vízszintesek nyugalmas rendszerét a lovak és a háttér domlbjainák enyhe íve teszik lágyaibbá. A .szőnyeg világos koloritja fokozza .a jelenet ünnepélyességét. Ma élő művészeink közül Holló László foglalkozott sokat István király ábrázolásával. E sörök írójához címzett levelében arról ír az idős művész, hogy „a magyar történelem legelhatározóbb korszakát látja” István király uralkodása 'idejében, ezért foglalkozik alakjával, életévöl negyven év óta - megbízatás nélkül. Festményei - Az esztergomi székesegyház alapítása, Szent István 'és az orgyilkos, A kereszténység felvétele, Együtt Imre herceggel, A szegények között, A Szent Korona felajánlása, Koppány leverése és halála lés István király temetése - a témák egyéni felfogásáról, átéléséről és gazdag festői megjelenítéséről tanúskodnak. A Szent Korona felajánlása (1937) című képen a művész nem hangsúlyozza a drapériák! festői értékét, inkább csak a textíliákon c löm lő fényreflexéket figyeli. Szokatlan módon - szinte a színpadi rendező leleményességével - a háttér egyik részletét látomásszerűen kékre váltja, s a kék háttérből, egy súlyosabb árnyalatú kobaltból a vastagon rákent villlódzó fehérekkel így Mária alakját bontja ki, mintegy alátámasztja a kép egyházi vonatkozásait. A kíék fény jéghidegen sziporkázik a palást és a korona meleg fcoloritja mellett. A történeti hitelesség még növekszik azáltal, hogy a művész az egykori eseményt felfogásban a saját korába állítja, a főhős arca Holló vonásait is tükrözi. A festő a történelmi helyzetet személyes ügynek tekinti, ezért magával ragadó humánumánál fogva válik egyetemessé. - A Koppány leverése és ihailálá-hoz először 1928-ban készít tanulmányokat, de végleges megfogalmazásával csalk egy évtized múlva, 1938-ban készül el. A lelkiség vonzó kinyi! atkozíatá&ávál állunk itt szemben. A szürkésfekete komor égboltba oldalt hideg kék csík hasít bele, osáknem kettészelve a horizontot. A háborús gondokkal terhelt, egyre vészjóslóbb évek elej'én újból és újból a magyar múltba menekül (Holló) és ismét I. István király élete foglalkoztatja: temetését két változatban örökítette meg, majd önarcképei készülitek 1938-1940 között, ezeknek a sorozatába újabb három történelmi Koppány-íkompozíció is ékelődik. „Első királyunk' viaskodása az ellene szegült és elbükó pogány vezérrel jelképesen a jó és a gonosz küzdelmét példázza, ahol végül is az igazságnak kall 'győznie.” (Tóth Ervin: Holló László, 1965.) 1970-ben újabb változatban festette meg Holló László István király temetését. Vastag felhőkkel borított mezőn kis csoport - .egyházi és világi előkelőségek - foglalatoskodik a király sír .szélén fekvő, ernyedt beste körül. Mellettük síró asszonyok, mögöttük éneklő szerzetesek, távolabb lovasok tűnnek fel - vezetik a tekintetet az előtérben játszódó eseményhez. Holló képeinek jellemzői, az erős tónus- és színellentétdk teszik drámaivá a kompozíciót. Az évforduló alkalmából készített áttekintésünk korántsem teljes, az István királyt áhrázoló műveknek csak egyik részét említettük írásunkban. Az ikonográfia, még- inkább a képzőművészeti érték szempontjai szerint válogattunk 'az isimért művek között abban a reményiben, hogy bemutatásuk mind István király személyére, a magyar történelemben betöltött szerepére, mind az alakjához kötődő képzőművészeti 'alkotásokra irányítja az olvasó figyelmét. HEHLER LÁSZLÓ 360
