Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - Jávorszky Béla: Mai finn költők
Mai finn költők Teljesíthetetlen feladatnak látszik, hogy bemutassuk egy nép költői arculatát, különösen, ha mai, élő s változó arculatáról van szó. Nem is válklkozhatom erre. Azok a töredékeik, filmkockák, amelyek itt következnek, gyakran csak a véletlen játékai. A .mai finn líra gazdagabb, mint hinnénk, s az újabban erőteljesen jelentkező konformista veszély ellenére önálló, egymástól élesen elkülönülő arcokat mutat. A hagyományt ápoló s az ötvenes években az irodalmi életbe robbant nemzedékek lírája lassan a múlté. A hatvanas évek költészetét más eszmék, formák éltetik, mint az elődöket. S bár legjobbjaik (Kajava, Juvonen, Manner, Haavikko) hatása él még, sőt erőteljesen hat nyelvükre, formai eszközeik kialakítására, ez az új, javarészt a harmincas évek végén, negyvenes évek elején született költősereg már más nyelven beszél. Lételemük lett a politika. Az őket megelőző tíz óv ezoterikus, kissé vagy erősen elvont gondolati lírája politikumba fordult. Ma baloldali radikálisnak lenni persze már szinte kötelező divat, akár a finn, akár a svéd értelmiség magatartását tekintjük. Vannak a politikumot erőteljesen hangsúlyozó felszínre hozó költők, mint Pentti Saarikoski vagy Matti Rossi. Vannak visszahúzódóbbak, áttételesebb lírikusok, mint Väinö Kirstinä, Jarkko Laine, vagy a finn-svédek közül Nils-Börje Stormbom és Mauritz Nylund. Saarikoski a mai finn líra enfant terribleje (hányszor elismételt jelző ez, költészetére, egyéniségére egyaránt), aki robbantani tud formát, tartalmat egyaránt, elemi erővel. Rossit Vietnamdeöltőként ismerte meg a közönség, majd egy kitűnő (és vakmerőén merész) szerelmi-erotikus ciklus után kubai-keletnémet tárgyú kötetet adott ki, s legutóbbi tematikájával Prágába lépett tovább. Más kérdés, hogy ez a kötete költészetnek már aligha nevezhető, infcáhb jelszavuk és proklamációk gyűjteménye. Rossi és Saarikoski a mai finn líra balszéle, kettőjük közül Saarikoski valamivel többet ígérő, idinamikusabb s ugyanakkor sallangmentcsebb is. Külön színt képvisel a mai Finnország lírájában az ún. finn-svéd költészet. A finn lírához való csatlakoztatása nem önkényes, szerepe, eszmevilága, az anyairodalomhoz való kapcsolódása nem hasonlítható pl. az utódállamok magyarságának kultúrájához, irodalmi életéhez. A finn-svéd költészet alig-alig tapad a svédhez, inkább csak formai újításait vette át, gondolat- és érzésvilága, múltja mindig finn volt és maradt. Lírájuk nálunk még a finnél is ismeretlenebb. Pedig akár az itt szereplő Stormibomot, Sandellt és Nylund-öt, akár az őket megelőző generációt tekintjük, költészetük ugyancsak túllép a iprovincializmus vagy a kuriózum határán. A mai finn lka gazdagabb, mint hinnénk. Bárcsak közönségünk jobban beleláthatna, belelapozhatna könyveibe. JÁVORSZKY BÉLA 23
