Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Korunk, Igaz Szó, Útunk
A lap valamennyi számát a Téka (könyv- ismertetés) és a Tallózás (sajtószemle) rovat egészíti ki. A KORUNK szigorú grafikai megoldású vörös-fekete kötetei után fehér borítólapon pasztellszínű felirat IGAZ SZÓ szépirodalmi folyóirat, Románia Szocialista Köztársaság írószövetségének havi folyóirata — 1970. XVIII. évfolyam. 18 éve jelenik meg havonta a vaskos folyóirat. Anyagának kb. kétharmada szépirodalom, novella, regény, vers, dráma; egyharmada kritika, publicisztika, vitaanyag, irodalomtörténeti adalék. Gyakran foglalkozik képzőművészettel, színház- és filmművészettel. A januári szám gerince Bajor Andor műveiből áll. Az IGAZ SZÓ szinte valamennyi számában bemutatja az erdélyi magyar irodalom egy-egy jelentős alakját, akiről kritikusok írnak, esed eg a vele készített interjút közlik, majd kis válogatást műveiből. Bajor Andor, mint Magyarországra is eljutott köteteiből (Répa, retek, mogyoró; Főúr, írja a többihez) is tudjuk, humorista. S Veress Dániel lírai és kemény, baráti és kritikai leveléből azt is megtudjuk, hogy ha Bajor humanista, akkor a ,,humor nem más, mint felfedezni és kibontani a dolgokban és a dolgok létében s egyáltalán a létben, létezésben levő immanens ellentmondásokat”. S ez valóban így is van. Bajor Bálint Györgyre emlékeztető kemény humanista. Ennyiben humoristának is nevezhetjük. Megyeri Lajos balladás szép verseiből is olvashatunk egy csokorra valót, s Izsák József (egy sikerült Tamási monográfia szerzője) ír a költőről. Kiss Jenő, Lászlóffy Aladár és Mandics György verseit olvashatjuk még a versrovatban. S Marian Sorescuét. Ugyanis az IGAZ SZÓ minden számában legalább egy román költő vagy író műveit közli, rangos fordításban. A prózai művek között - Bajor említett művein kívül - folytatják Fodor Sándor Büdösgödör c. regényének közlését. A Fórum rovatban olvasható Jancsó Elemér elismerő kritikája Méliusz József: Az új hagyományért című kötetéről. A nálunk is ismert gyűjtemény az oly régen hiányzó erdélyi magyar irodalomtörténetet pótolja. (Bár nem is olyan régen ilyen Romániában megjelent; Sőni Pál nagy jelentőségű munkája.) Macskássy József négy képét elemzi Hajdú Zoltán a Művészvilág rovatban. Közismert dolog, hogy Szerb Antal Magyar irodalomtörténetét az Erdélyi Helikon pályázatára írta. Az Anyag és adat rovatban Marosi Ildikó és Kovács György kevéssé ismert vagy eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal világítja meg a híres könyv keletkezésének történetét. Ugyanebben a számban Szemlér Ferenc emlékezik Szerb Antalra. Az IGAZ SZÓ egyik legrokonszenvesebb és leghasznosabb rovata az Irodalom és Iskola. Célja, főleg tanárok és diákok számára bemutatni az élő magyar - erdélyi és magyarországi - irodalmat. Az első számban Kozma Dezső Váci Mihály költői pályafutását méltatja, hozzáértéssel és középiskolások számára is megközelíthető módon, a második számban Sőni Pál írását olvashatjuk a romániai magyar irodalomról A dráma címmel, melyben az avantgarde hagyományokkal foglalkozik. A 2. szám szépirodalmi anyaga is gazdag. Majtényi Erik, a jelentős erdélyi költő verseit Beköltözhető egyedüllét címmel közlik. Rendkívül érdekes Ferencz S. István versciklusa, a Fel csíki táncok. Mintha táncnótákat olvasnánk, oly feszesen pattogó ritmusúak. A Legénytánc hetyke ritmusa mély elkeseredés hordozója: „Nem jókedvből, muszájból / a csárdáslábú istenit I kijárjuk, ha járni kell ” Beke György fordította Zaharia Stancu lírai szép regényének, a Mennyire szeretteiek-nck részletét. Bevezetőjében a fordító József Attila Kései si- ratójára hivatkozik, prózai megfelelőjének érzi a regényt. Sokan vagyudk - gondolom -, akiknek szép fiatalkori élményünk Jókai: Egy az isten című regénye, melynek hősei torockóiak. Ahol kétszer kél a nap - írja Jókaira utalva Herédi Gusztáv szociográfiai tudósítása fölé a címet. Torockó máig is kultúrtörténeti, demográfiai, néprajzi fogalom. A XII. században idetelepített német bányászok, összeházasodva az aranyosszéki székelyekkel, különös világot hoztak létre. Sajnos, mint Herédi írásából kitűnik, ma már csak emlékeiből él Torockó. A község kibontakozásáért íródott ez a szociográfia, A márciusi számban Nagy István önéletraj-' zából - mely ifjúkorát, mozgalmi munkáját eleveníti fel - olvashatunk részleteket. Szőcs Kálmán egyfelvonásos színpadi játékát, a Be- fejezhetetlen szimfóniát, Bartalis János, Endre Károly, Szemlér Ferenc, Kiss Jenő, Csíki László verseit, s Hölderlin fordításokat olvashatunk még e számban, erdélyi költők tolmácsolásában. Kiemelkedik Izsák József írása Je- beleanuról, a hídverőről. Jcbcleanu 35 éve for287
