Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Korunk, Igaz Szó, Útunk
időről c. cikkeiből. Olvasmánynak mindegyik érdekes és elgondolkoztató. Sokkal komolyabban kell vennünk Amerika egyik nagy államának, Kanadának reformtörekvéseit, melyek valóban jövőbe mutatók (Székely László cikke). A kanadai közvéleményben már évek óta egyre növekvő elégedetlenség tapasztalható, mert az Egyesült Államok mindinkább kezébe kaparintja az ország gazdaságát. Súlyosak az őslakó eszkimók és indiánok problémái is, akik a társadalom életének perifériájára szorultak; 40%-uk közsegélyből él. Sokat foglalkoznak a nemzeti egység fenntartásának szükségességével, ugyanis a hagyományos angol-francia ellentétek, főleg gazdasági okok miatt, ismét kiújultak. Reformtervezetek készültek új alkotmány kidolgozására, valamint az angol és francia nyelv egyenrangúságának megvalósítására. A vita folyik - a reformokból csak a francia nyelv hivatalossá tétele valósult meg. A tartományok, valamint az angol és francia közösségek ellentéteinek elsimítása megoldandó feladat maradt. Nagy hagyományú és minden szempontból ellentétek között hányódó ország India is. Lányi Gábor cikke az 1969-cs választások utáni helyzetet elemzi. A KORUNK mindig szívesen nézett szembe új eszmei-tudományos jelenségekkel, s ezért tartja szükségesnek a szerkesztőség, hogy a világszerte nagy vitát kiváltó tudományos elmélettel, látásmóddal, melyet struktualizmus- nak neveznek, ez évi 2. számukban ötven oldalon foglalkozzanak. Adrian Marino: A struktúra meghatározása, Michael Foucault: A tudományok három dimenziója c. cikkei képviselik a pro, Henri Wald („a struktualizmus olyan ideológia, amely a viszonylatokat a tulajdonságok rovására abszolutizálva, alábecsüli a szabadság jelentőségét a determinizmushoz képest”) és Roth Endre a contra érveket. A struktualista módszerek, szemléletmód különösen a nyelvtudományban kaptak igen nagy szerepet. Máthé Jakab higgadt tanulmányában — Struktualizmus a nyelvészetben - összefoglalja a struktualista nyelvtudomány irányzatait, melyek jelentősége abban van, hogy megteremtették a független nyelvtudományt, a saussure-i nyelvi jel koncepciójára alapozva. Bányai János Pilinszky: Ravensbrücki passió c. versét elemzi a struktualizmus alapján, Széles Klára pedig az irodalmi alkotások interpretációjának tanulságairól ír Művek és elemzések c. cikkében. A világból való közvetítés gondolata sugallta a szerkesztőknek, hogy az UNESCO Impact című, a határtudományokkal foglalkozó legutóbbi számából - melynek témája a humor tudománya, a tudomány humora volt — összeállítást adjanak. Az Impact szerkesztőségének célja e számmal az volt, hogy hozzájáruljanak a tudomány emberibbé tételéhez. Mai közmondásokból, maximákból, összehasonlító és történeti humorisztikából, valamint vicc-statisztikából kaphatunk még ízelítőt Lantos László szellemes összeállítása során. Talán idáig is sikerült érzékeltetnem, milyen széles a KORUNK látószöge, de természete- ,sen ez még .nem minden. A magyar irodalom- történetírás legújabb eredményeit képviselik Brettner György tanulmánya Vörösmarty filo- zofikumáról (2. szám) - melyben a szabadság- harc után elkomoruló költő verseit elemzi s Bori Imre, a kitűnő jugoszláviai esszéíró tanulmánya A magyar dadaizmus arculatáról. Megállapítja, hogy a magyar Dada nem egy társadalmi forradalom helyett, vagy éppen a forradalomtól való félelelemből született, hanem egy forradalom bukása után, innen van polemikus jellege. Legsajátosabb műfaja a dadaista dráma volt, melyet az abszurd színház első jelentkezésének tekinthetünk, s olyan igazán jelentős alkotásokat is létrehozott, mint Déry Óriáscsecsemője. A KORUNK 1970. évi 3. száma a Lenin centenárium jegyében jelent meg. Részleteket közölnek Lukács György Lenin könyvéből, Forradalom és rcálpolitika címmel. A lenini elméletről mint a gazdaságpolitika vezérelvéről Hutára Ervin tanulmánya olvasható. Pavel Apostol cikkének címe: Lenin és a tudományos megismerés dialektikája. Balogh Edgár a lenini nemzetiségi politikáról ír: Nemzeti egyenlőség és nemzetköziség, Gáli Ernő az értelmiség lenini felfogásáról. Láthatóan arra törekedtek, hogy a lenini elméletet és annak hatását minél sokoldalúbban mutassák be. Különlegességszámba megy Aragon írása: Ami egy történelemkönyvből kimaradt. . . Aragon és Mauxois elhatározták, hogy közösen megírják a Szovjetunió és az Egyesült Államok párhuzamos történetét, az első proletárállam megalakulásától a huszadik század közepéig. A könyv 1963-ban jelent meg Les deux géants (A két óriás) címmel. E munka „mellékterméke” ez az írás, mondanivalója lényegében Lenin bámulatosan árnyalt értelmiségi politikája, mely még a legsorsdöntőbb napokban sem volt sommás. 286
