Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Két kiállítás

Érdemes egymáshoz hasonlítani azokat az .expresszív figuráikat, melyeket J. Gian- cheron: A lyoni sélyamszövők című könyvéhez készített Barttha Satte: Főíbelöven.dűk klubját illusztráló karakteres alakokkal (fekete-fehér, tollal készült vonalrajzok). Egészen más világ - bár a technika ugyanaz - Mezei András: Legendák születőben című kötetének képanyaga, s ettől is nagyon eltérő az, amelyet vörös és kék tollal rajzolt, alig-alig jelzett figurákkal .jelenít meg a művész Turgenyev: Költemények prózában című könyvében. S ha az eddig említettekben a szabadság, úgy Voltaire: Zadíg-jában készített, fekete alapon fehér vonalakkal ábrázóló rajzaiban a higgadt, fegyelmezett előadásmód köti le figyelmünket. Megint más - ötletes, találó - az a színes papírra- gasztás, mellyel a madagaszkíári népmeséket illusztrálta Bartha (Rafana, a víz leánya.)

A kiállítást itöbb .festmény tette teljessé. Ezek részben irodalmi indíttatásúak: Daphni.s és Cloé, József Attila portréja és az .egyik versét idéző Külvárosi éj, írók arcképei cs a Hommage á Fóliáin című festmény. Mások - Állomás, Kalcináló üzem, Őszi vadászat síb. - azt bizonyították, hogy Bartha László festményei és illusztrációi teljesen azonos .szellem és festői munka eredményei.

Csizmadia Zoltán kerámia faliképéi

a budapesti Derkorvits Tereimben - s a televízió riportműsora révén az egész országban - kerültek .bemutatásra.

Csizmadia Veszprémiben él, festőként vált ismertté a [hódmezővásárhelyi, veszprémi, budapesti és más tárlatokon. Pár évvel ezelőtt fogott először kisebb majolika képek készítéséhez. Gyermékrajz, Braque-motivum, korábbi festményének változata és az új anyag lehetőségeihez idomított téma vezette be mostani munkáit. Ezeken egykét nagyon egyszerűre fogott figura, tárgy szerepel, a műfaj által megkívánt dekoratív megjelenítésben. {Hal, Ajtó, Páva, Tihany stib.) Ezek a képek szoros kapcsolatban vannak Csizmadia festményeivel. Kiemelkedik közülük a színben és az anyag arüisz- tikus hatásaiban leginkább bővelkedő Ajtó című, melynek alig van valami köze a jelzett tárgyhoz: elvont, mértani szítíkompozíoió.

Hódmezővásárhelyen, ahol majolika tábláit és edényeit készítette Csizmadia, megismerkedett az ipari célokat szolgáló finomk.erámia üzem termékeivel. Az ott sorozatban készülő különféle alakú lyukacsos, redőzött lapok, ívek, csövek, esztergált formájú csigák, gyűrűk, csavarmenetes indák, egyebek megragadták figyelmét, s ezekből az ipari formákból igyekezett figurákat és dekoratív felületeket létrehozni. Akárosák a gyer.dkék az összarákó-jáüék tucatnyi eleméből, Gsizmadia is sokféle alakzatot épített fel a rendelkezésére .álló idomokból.

A samottlapókra ráépített alakzatok egyik része egy-egy jókora méretű figurát mutat - Tanulmány, Gyümölcshordó, Bőség, Királynő, Király, Asszony, Férfi, Nő -, mások nonfiguratív-dekoratív alakzatók, ezék az Ornamentika I-XV. címet kapták. Mindkét típusú munkájának alapeleme a vonalak és faltok változatos játéka. A körkörös, sugaras, vízszintes, függőleges és ferde, párhuzamos és ívelő vonalak játékos ritmusa adja egyébként plasztikus .alakjainak és alakzatainak karakterét. Ezeket a kompozíciókat a máz .alól dlőragy.ogó .sárga-barna szín uralja, a nonfiguratívak részben máztalanók.

Munkáinak egy másik csoportja erősebben színezett. A mélytűzű kék háttér .előtt plasztikusan jelenik meg, a sárga-zöld színű Lovasnő, Torreádor, Mesemadár, Cirkusz, Zöld madár, - mintegy átmenetként a csak festett és mintázott-festett művek között.

Nonfiguratív munkái között találunk olyanokat is, melyek - ellentétben a több265