Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Két kiállítás
&ég körökből, négyszögekből alakított mértani rendszerével — rozsdás gépalkatrészek rendezetlen halmazaként jelennek meg alapra-alapba ragasztotton. Nem szerencsés munkák. Csizmadia festményeinek is, majolika tábláinak is erőssége a jó kompozíció, a tisztán érvényesülő szerkezet. Erről imond le kerámiából gáproncsoit utánzó munkái készítése közben. Csizmadia Zoltán: Ornamentika (Részlet) A népművészettel való rokonságot tartjuk a figurális képek figyelmet érdemlő jegyének. Alakjai mintha a népmeséik hősei lennének. Nincs egyedül művészünk ezzel a törekvéssel; évtizedek óta keresgélik a különböző művészetek alkotói az üdítő tiszta forrást, és sokan vélik megtalálni a népművészetben. Jellemző, hogy Csizmadia parasztmenyecskéit, pásztorait, ímesefiguráit olyan - kimondottan technikai rendeltetésű - idomokból szerkeszti össze, melyek formáit kizárólag a józan célszerűség szabta meg. Anyagából következően egyszerűsít, csak jelzésekkel idéz fel alakokat. Hogy ez a jelbeszéd kinek mennyire érthető, az már a nézőn múlik. Megítélésünk szerint Csizmadia java munkáiban nem csupán a néprajzi indíttatást, a népi ábrázolásokra emlékeztető elemeket, hangulatot méltányölhatjuk, hanem azt az elmélyült igyekezetét, hogy a rendelkezésére 'álló 'eszközökkel képzőművészeti alkotást, képet hozzon létre. Ebben az esetben mellékes, hogy készen kapott ipari formákból, vagy önmaga gyúrta- festette alakzatokból állítja össze munkáját: dékoratív kerámia falitábláit gondolatok hordozójává tudja tenni. Feltehetően még folytatni fogja Csizmadia Zoltán a majolika képek kifejezési lehetőségeinek kutatását. Ellenkező esetben is többnek ítéljük vállalkozását egy új területre való kirándulásnál - java munkái erre a biztosítékok. HEITLER LÁSZLÓ 264
