Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Két kiállítás
előadásmódja, de -mindig következetes volt, önmagáihoz hű maradt. Nyilvánvaló, hogy az illusztrált irodalmi alkotásokat is csak egyéniségén átszűrve, magához idomítva éli át, s ami fontosabb: ezt az élményt fejezi Üti festői-grafifcusi nyelven. Ragaszkodik saját világképéhez és csak annyira időimül az írásműhöz, amennyit a cél, az írás szellemének maradéktalan megjelenítése feltétlenül megkövetel. Sokféle innyagot, -előadásmódot alkalmaz. Többségben vannak azok a színes képek, melyek szinte -semmiben sem küilönlbözndk festményeitől. Különös érzékenységgel összeválogatott színei hol oldott-puihán, hol lendületes ecsetmozgással, máskor csorga- tás-sal—folyatással papírra rakva; formái egyszer geometrikus, máskor a konstrukciót nem hangsúlyozó elrendezésiben jelennek meg, s ezek variálásában leleményes a művész. (Tatay Sándor: A Siimeoö-család, N. Guillán: Knba-i elégia, Simon István: Szőlő <és gesztenye, Jean Fóliáin: Az -élet képei, Áprily Lajos: Jelentés a völgyből sfcb.) Bartha László: Illusztráció 162
