Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Két kiállítás
lyegzései. Ezek a fekete-fehér és színes rajzóik több vaskos mappát töltenek meg, és stílusban, szemléletben éppoly változatos képet mutatnák, mint a Martyn-f es tanén yek. A legtöbb ön titokzatos-imiesés tájakat, apostolokat, angyalokat, titánokat, héroszokat látunk; a rajzok hangulata, szellemisége William Blake, E. A. Poe, Coleridge, Laut- réamont költészetének ízeit juttatja emlékezetünkbe. Szólani kellene még Martynnak a pécsi Zsolnay gyárban készült kerámiáiról is (porcelán-edények) s a művész szimbolikus szobrairól is (Breton halászok emlékműve, A hangyák emlékoszlopa, Barbár emlékmű, Madarak emlékműve). Murtyn plasztikai és keramikai oieuvre-jének tárgyalása az,ónban meghaladná egy kisebb terjedelmű folyóirat,kö zlemény kereteit. Martyn Ferenc az elmúlt esztendőben töltötte ibe életének 70. esztendejét. Tevékeny és termékeny alkotó ma is - életműve még korántsem lezárt. Még sok új, értékes művet várunk tőle, jelenkori képzőművészetünk egyik legsokoldalúbb tehetségű, legeredetibb egyéniségétől; attól a festőnktől, aki — miközben együtt lélegzik kora egyetemes művészetével - folytatja a magyar piktúra legjobb tradícióit, szilárdan építve arra az örökségre, amelyet Riippl-Rónai, Karnstok, Czóbel, Egry, Kassák, Moholy-Nagy, Kmetty s az új magyar művészet más úttörői hagyományoztak az utánuk jövőkre. DÉVÉNYI IVÁN Bartha László illusztrációi a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításán voltak láthatók március-áprilisban. Könyvkiadóink sok illusztrált kötetet adnak 'ki - szépirodalmi, ismeretterjesztő és más műveket. A kiadóik népes iililusztrátorgárdát foglalkoztatnak, akik jó mesterségbeli színvonalon, többségükben azonban csak a mesterség színvonalán készítik képeiket. Arra kevesebb példát italálunk, hogy élvonalbeli művészek sokat illusztráljanak. Ennek valószínűleg inkább a kiadók, mint a művészek magatartása az oka. Bartha László a kivételek közé tartozik. Festészetünknek itthon is, külföldön is elismert, becsült alkotója, ugyanakkor kiadóink által sokat foglalkoztatott illusztrátor. „Ha Bartha László csak illusztrált volna a mai napig, művészetének ez a grafika is sokféle technikájára kiterjedő „mellékterméke” önmag,ában is jelentős alkotóink köze emelné.” (Solymár István, Művészet, 1970. február, 43.) Bartha illusztrációinak jellemzője, hogy nem ragaszkodik szorosan az irodalmi mű szövegéhez, részleteihez, helyette az egész mű szellemét, hangulatát idézi fel. Szabadságában annyira nem ismer korlátokat, hogy néha szinte függetleníti magát a verstől, regénytől: az írás által megindított érzés- és goodolathullámökon elindulva saját vizeire - szuverén festői világának jól isimert területére - (hajózik. Az eltávolodás azonban nála sohasem jelent elszakadást, mivel az illusztrált művel rokon világból - saját világából - mutat föl magukkal ragadó képeiket. Nem másol, hanem megjelenít, egyéniségén átszűrtén, ezáltal némiképp átalakítotton mutatja fel a verset, novellát, regényt, mesét jellemző gondolatot, érzést - idézi a mű szellemét. Bartha László festői egyéniség. Évtizedek során többször változott szemlélete, 261 Két kiállítás
