Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Dévényi Iván: Két évforduló
Martyn Ferenc 1938 januárjában - a /budapesti Tamás-galériában - kiállítás nyílott Párizsban élő magyar művészeik munkáiból. A tárlaton részt vevő festők és szobrászok az Abstraction-Creation csoporthoz tartoztak, vagy legalábbis közel állottak e művészeti tömörülés esztétikai programjához. (Az Abstraction-Création egyesülés a 30-as évek elején alakult meg Párizsban; itagjiai közé tartozott Kandinszkij, Mondrian, Hans Arp, Van- tongerloo, Auguste Herbin, Antoine Pevsner, Naum Gabo s még több más neves avantgardista művész. A csoport aleloöfce Beöthy István, a Párizsiban 1962-ben elhunyt magyar szobrász volt.) Az 1938-as budapesti tárlat - amelyet Rózsa Miklós művészeti író rendezett - volt az első nonfiguratív csoportkiállítás Magyarországon; a kiállító művészek között találjuk Moholy-Nagy Lászlót, Hajdú Istvánt, Szenes Árpádot, Viieira da Silvát, Beöthyt, Prinner Antalt, Kolozsváry Zsigmondot, Gadányi Jenőt - e nevek az egyetemes és hazai modem képzőművészet annaleseiilből jól ismertek. A kiállítás alkalmából Beöthy „A világ teremtése, az újszülött és az alkotó művész” címmel felolvasást tartott, hogy a csoport törekvéseit a közönséghez és a kritikusakhoz közelebb hozza - a budapesti lapok művészeti cikkíróinak legtöbbje (Ybl Ervin, Fóthy János) azonban értetlenséget tanúsított a kiállító művészek által- képviselt művászetszemlélet iránt. A Tamás-galéria-beli tárlaton részt vett három munkájával (Aszimmetria, Monokróm ritmus, Színes absztrakció) az életének negyvenedik esztendeje felé közeledő Martyn Ferenc is. Martyn 1899. június 10-én született Kaposvárott. A család ír eredetű; James Joyce ,,Uiysses”-ében is megjelenik egy Martyn vezetéknevű szereplő, ez a név az íreknél nem ritka. Martyn ősei - mint Kállai Ernő egyik tanulmányában olvassuk - „katonák, utazók, tengerészek, keresztes vitézek voltak”. Martyn — öt-hatesztendős gyermekként - Rippl-Rónai József kaposvári házába került; érdekes és ízes „Emlékezéseim’’-ben („Nyugat”-kiadó, 1911) ezeket írja a kisfiúról a p ősz timp r es szí onizrnus és szecesszió legnagyobb magyar mestere: „A tizenegy éves Martyn Ferenc itt - kaposvári tanyámon - rakoncátlankodik, s be-belopódzik műhelyembe; szívesen tisztogatja pasztelles skatulyáimat. . . Sok tehetséget (látok benne. A legjobb megfigyelők egyike, akiket valaha láttam. Többnyire emlékezetből rajzolja vagy festi érdekes, korát messze meghaladóan -okos dolgait. Minden erőltetés vagy szisztematikus oktatás nélkül figyelmeztetem erre is, arra is, aminek — fejlődése -érdekében - éppen szükségét látom. Mondhatnám, minden munkája meglepetés.” A fiatal Martyn húsz esztendőt töltött el Rippl-Rónai környezetében; a festő utóbb S2ép írásiban idézte fel mestere és atyai barátja alakját. (Martyn „Rippl-Rónai József arcképéhez” című memoárjai 1958-ban Jelentek meg Kaposvárott, a „Somogyi Almanadh” 3. kötetében.) Martyn Ferenc - Rippl melletti - másik -tanítómestere a nagyibányai piktora egyik legjelesebbje, a nagy műveltségű Réti István volt. A 20-as évek -derekán Martyn kikerül Párizsba; itizenöt esztendőt tölt dl itt. Tizenkét ízben látogat el Spanyolországba, ide megfordul Észak-Afrikában, Itáliában, Svájcban, Németországban, Belgiumiban, Angliában is. Szenvedélyes utazó; egy 1945-ös nyilatkozatában ezt mondja: „Egyedül az utazás v-onz, és életem nagyobb fele tulajdonképpen járáskelésben telt el.” Elgondolkoztató /az a megjegyzés, amelyet a nemrégiben elhunyt művészeti író: Hamvas Béla tett - „Forradalom a művészetiben” cí257
