Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Dévényi Iván: Két évforduló

Kernstok Károly: Lovon ülő férfi

tart a Galilei köriben, tanulmányokat, cikkeket publikál a Nyugat-ban és a Huszadik Század-ban; a magyar haladó írók, művészek, politikusok, publicisták, szociológusok legjobbjainak (Ady, Jászi, Szalbó Ervin, Károlyi Mihály, Somló Bódog, Szende Pál) oldalán küzd a Tisza Istvánok, Apponyi Alberték Magyarországának naoionalista-kon- zervatív szemlélete ellen.

Művészetében az 1907 .és 1913 közötti évek jelentik a csúcspontot. 1907-ben Nyer- gesújfalun portrét fest barátjáról, Czóbel Béláról; a festmény a modern magyar művészet legszebb aromásai közé tartozik. A Czóbel-arcképct egy Álló női akt követi (1908), majd a Keresztelő Szent János című férfiakt (1909, dr. Szondi Lipót profesz- szor tulajdona, Zürich), a Fához támaszkodó fiúakt (1911, Nemzed Galéria), a Hajnali lovas (1911, Lukács György filozófus szüleié volt annakidején, ma a Nemzeti Galéria tulajdona), a „Lovas kompozíció, háttérben az esztergomi bazilikával” (1912), a budapesti Schiffer-villa üvegablakai (1912, elpusztult) és a budapesti Dugonics utcai iskola tornatermét díszítő Ösvadászok című falfestmény (1913). Ezekben az eszten255