Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Horváth Iván: Fratrovac

Azért féltőm ettől az erdőtől, mert .szellemek laktak benne. Voltak köztük olyanok is, akikkel szívesen .találkoztam volna, .de a legtöbbtől féltem. Hogy ne találkozzam velük, inkább nem mentem ebbe .a különben nagyon szép erdőbe. Sokat hallottam, hogy fejetlen barátok (íratni) járkálnak benne, itt laknak a Bjele Vile-k, itt tanyázik a titokzatos Ognjeni, itt adnak találkát egymásnak a (boszorkányok (viske), és itt él a félelmetes fejetlen kutya. Ennek az erdőnek azért Fratrovac (fráter = barát) a neve, mert itt volt a foorsmo- nostori apátság gazdasági épület-sorozata. A barátokat (fratre) a törökök lemészárol­ták, és mostanában fejetlenül sétálgatnak az erdőben. Magyarul tehát Barát-erdőnek lehetnie nevezni. Ez az erdő Horvátzsidány határában kezdődik, és egészen Répceviisig terjed a Repce mellett. A ibor.smonoistori apátságot, .melynek gazdasági épületei a fratrowaci .erdőben voltak, gróf Bors Domonkos alapította 1194-ben. Az alapítványi oklevelet III. Béla király 1195- ben erősítette meg (1). A helység, ahol az eredeti monostor épült, a Babaduri nevet vi­selte. Ez a név azonban feledésbe merült, mert az apátság új neve Monasterium de monte ,s. Mariae de Borsmonostra, röviden: Borsmonostor lett (2). A tatárjárást is elszenvedett (3) monostort a törökök 1532-ben teljesen elpusztítot­ták azalatt, míg Kőszeg várát megszállva tartották. Nemcsak a kolostort, hanem a környező falvakat is mind fölperzselték, lakóikat pedig rabságba hurcolták. A törökök dühösek voltak, hogy nem tudták bevenni Kőszeg várát, ezért a környék településein és lakosságán álltak bosszút (4). Az elpusztított apátságot I. Ferdinand Jurisich Miklósnak, a vár (hős védőjének ad­ta, 1533. február 20-án (5). A török által 'kipusztított (falvakba Jurisich hordátokat telepített 1534 és 1544 között (6). Ezek közül magyar területen ihonvát falvak még ma is: Horvátzsidány, Peresz- nye és Olmód. Ezek a falvak a Fratrovac erdő mellett találhatók. A kolostort újjáépítették 1549-ben, de .nem a régi helyen, hanem ott, ahol ma is áll: Klostentmarianbergben. Ez a hely nem volt sokkal messzebb a korábbinál. A régi ko­lostor romjait az egyházi vizi.tátor még 1646-ban is emlegeti (7). A délről jött horvátok elfoglalták a falvakat, művelés alá vették a földeket, gondoz­ták a szőlőket, örültek a hatalmas gesztenyéseknek és gyönyörű erdőknek. De nem nyúltak a kolostor romjaihoz. Ezeket a romokat benépesítették az otthonról hozott szel­lemekkel. Ügy látszik, hogy a helyi adottság, az elpusztult (kolostor romjai nagyon jó helynek bizonyultak, hogy szellemeik lakóhelyéül szolgáljanak. Azt hiszem, hogy nem túl merész az a feltevés, hogy a régi, elhagyott hazájukban is volt (ehhez hasonló hely, ahol természetfeletti lényeik .tartózkodtak. Sajnos az itteni horvátok történetét nagyon hézagosán kutatták fel, az egyes falvak történetéről csupán adalékok találhatók, ezért osak feltevésekbe bocsátkozhatunk. Ivan Dobravic véleménye szerint (8) iaz .említett három község lakói Jugoszláviából a Zrinska gora környékéről származnak. A Zrinska gom környékén van egy helység, melynek Prisöka a neve, ugyancsak a Friatrovac mellett is van egy Prisika (Peresznye) nevű falu. Tehát valószínű, hogy a Friatrovac szeUamei eredetileg a Zrinska gora-n lak­tak. Ezt a szép következtetést azonban kérdésessé .teszi .az a tény, hogy Peresznye (Pri­sika) már i225Hben létezett „Prezna” néven (9). De ez sem kizáró érv, mert lehetséges, hogy Peresznye név a Preznaból származik, a falu horvát nevét pedg lakói régi hazá­jukból hozták. Ezek szerint Prezna és Prisika csak véletlen hasonlóság lenne. 243

Next

/
Thumbnails
Contents