Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Várhelyi József: Nyomdászok mesélnek

és Vasvár i (Singer). Keresztes megbízatása azonban, mint mondottam, egész É-szak- Dunántúlt felölelte, így a Szaha-d Vasm-egye nyomdászai a szomszédos megyékben is államosítottak, mini pl. Milisits Jenő Zalaegerszegen, Milisits László Keszthelyen, Pörczi Jánoané Nagykanizsán és Pápán, Németh István Tapolcán. A szombathelyi, illetve a Vas megyei nyomdákat egyébként a követikező nyomdászok vették állami kezelésbe: Tauber László: Martineum, Salamon Istvánná: Gabriel Á. Utóda, Hegedűs Gyula: Merkur, Hungária, Pajor Magda: Ján-o-sháza, Pintér Elvira: Kőszeg, Tóth József: Körmend, Milisits László: Sz-entgottihárd, Unger Károly: Sárvár, Pörczi János: Celldömölk, Milisits Jenő: Vasvár. A iszoimibatbdyi Pátria nyomda állami kezelésbe vétele csak a kulcs átvevéséből. állott, mivel vezetőjének betegsége miatt a nyomda nem működött.

A december 29-én reggel történteket valamiennyien egyformán mondják el. így:

Réggel, amikor bementem dolgozni a nyomdába (a Szabad Vasimegye nyomdáról van szó), hivattak az igazgatói irodába. Ott azt mondták, elvtársak, ne vetkőzzenek le, mert rögtön indulnak. Amikor aztán mindenki ott volt, ákit behívtak, a doktor Keresztes megmondta, miről van szó, és eligazított bennünket. Elmondta, hogyan viselkedjünk, mihez tartsuk magunkat. Udvariasak legyünk, de határozottak, mutassak fel a megbízólevelet, szólítsuk fel a tulajdonost, hogy a személyi értékek vegye magához, adja át a nyomda kulcsait és hagyja el a nyomdát. A nagyobb nyomdák, -ahol személyzet is van, a félkész munkák befejezéséig működjenek, a kisebb nyomdákat, ahol alkalmazott ninos vagy csak kevés, le kell zárni, pecsételni, az alkalmazottakat pedig vagy a működésben maradó nyomdába helyben, vagy ha ilyen ninos, a Szabad ..Vasmegye nyomdába kall irányítani. Arra nem emlékeznek, hogy a tulajdonosokra vonatkozólag kaptak volna valami utasítást.

Az eligazítás után a megbízólevéllel, a távolabbra utazók elegendő költőpénzzel a zsebükben szétrajzoittak. A vidékre küldöttek ©gy része taxin tette meg az utat, mert így előbb ért a tetthelyre, mint a vonattál. Az akcióról rajtuk kívül nem tudott senki.

És most hadd adjam át a szót néhánynak az államosítok közül.

Hegedűs Gyula az államosítás idején a Szabad Vasmegye Nyomda üzemvezetője volt, ma nyugdíjas. A Merkúr és a Hungária nyomdát államosította Szombathelyen, így emlékszik vissza:

,,A Merkúrt Arany Károly bérelte. Jó -szakember volt. Régóta ismertem, barátságban is voltunk. Kínos -is volt -nekem a megbízásom, de -meg kellett tennem. Mondtam neki, nézd, Károly, ez a helyzet, ennek -meg kell lenni. Úgy látszott, nem is lepődött -meg túlságosan. Elég higgadtan viselkedett. Hogy mit mondott, arra már nem emlékszem. Átadta -a -kulcsot és én lezártam a nyomdát.

A- Hungária tulajdonosa, Nowinszky László -sokkal nagyobb megrendüléssel fogadta a ihí-r-t. A szobányi kis helyiségben egyetlen amerikai íégelysajtóval dolgozott egyedül, de megélt belőle családjával együtt. Próbáltam vigasztalni, de akkor dlég sötéten látott, ami, ugyancsak akkor, természetes is volt. A személyes holmiját átvitte -a lakásába, és én lezártam a helyiséget.”

.Nowinszky László az államosítás óta «megszakítás nélkü-l dolgozik a Vas megyei Nyomdaipari Vállalatnál mint kalkulátor. Jó humorú emlber, igen szorgalmas, lelkiismeretes dolgozó. Némi kis -rezignáoióval -ezt mondja: ,,Ó, azdk -mellett a károk mellett, amiket nekem a háború okozott, -az már nem volt lényeges. D-e -hogy a baj mennyire nem jár egyedül, arra jellemző, hogy annak idején, amikor a -nagy -papír- hiányban végre egyszer papírhoz jutottam, december 28-án, 29-én -államosították - mondja és nevet -hozzá. - Mindezzel tudom, 'hogy így van jól, ahogy van.”