Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Farkas Imre: Verve és dicsérve

FARKAS IMRE Verve és dicsérve Szombathely jellegzetes alakja ma, korábban az egész Vas ismerte. S amint a har- mincais évek Pesterzsébetjén nem tudott tétlen maradni, az 1910-ról 20-ra forduló időben, a szocializmus születésénél is a metszést elvégző szike egy atomja lett Szabó Imire. S ahogyan az Armavir térségi (kozálk falvakban is félték vagy tisztelték a Vö­rös Brigád egyik különítményének tagját, később, a felszabadulás első éveiben Vas­ban is végletes érzelmeket váltott ki kortársaifoól: gyűlöletet vagy szeretetet, félelmet vagy tiszteletet, elismerést vagy tagadást, ahogyan ez már az erős egyéniségeknél lenni szokott. Miben állt egyéniségének ereje? Abban, hogy a régi módon élni nem akart, s önmagát a változtatás alkalmas eszközének tekintette. A következmények latolgatása nélkül - olykor talán nagyon is határozottan - vállalta feladatát, de vállalta egyide­jűleg a fizikai megsemmisülés kockázatát is. Sem kegyetlen, sem irgalmas nem akart lenni. Talán gyengeségnek vélte az érzelmet, alkalmatlan koloncnak a harcban? Le­het, egyszerűen csak a győzelem utáni időkire bízta mindazt, ami az emlberi élet ki­teljesedéséhez nélkülözhetetlen: a bölcsességet, a finomságot, az érzelmi gazdagságot, az emberiességet. . . a humánumot. Nagy szavak, elvonások, zászlóosattogtatás? . . .Mintha az eszme védő glóriaként emelkedne az ember fölé, miközben az, fel sem tekintve, megy a maga útján? - Ne forduljon el, húzódjék közelebb az olvasó ehhez a súlyos kitüntetésekkel megrakott mellű öreg harcoshoz. Nem ránt pisztolyt, 'kétórás szónoklatba sem kezd, végeérhe­tetlen csárdásba sem hív: az egykori vörö^katona, pártmunkás, országgyűlési képvi­selő és a KB volt tagja mostanában inkább csak emlékezik. I. Már születése előtt sietős természetű volt. Erősen várandós édesanyja még csak ké­szülődött megszülésére. Bevásárolni ment Sárvárra, hogy míg gyermekágyban fekszik, se szenvedjen hiányt a család, ám az elsőnék várt fiú mást gondolt. Az antóniama- jori cselédház szalmazsákja helyett Sárváron jött a világra. Ezért a rendbontásért tán? (Várnia kellett abhan az időben szépen a sorára a szegény ember gyerekének.) Egyéb óka lehetett rá? Uradalmi oseléd apja »okáig idegen­kedve nézte a városból érkezettet. Igazán sosem szerette, talán félt is a gyors felfogású, tőle annyira elütő tulajdonságú kisfiútól. Csak nagysokára, amikor már napszámosként, félhónaposként segíteni tudott, fogadta el, nem is annyira gyermekének, inkább csa­ládfenntartó szövetségesnek a nyílt értelmű fiút. Iskoláit az elemi V. osztályáig bezárólag kitűnőre végezte. A VI. osztályt már nem sikerül befejeznie Szabó Imrének, de megtanult - mint annyi más parasztgye­rek abban az időben - ökrökkel bánni, szántani, markot szedni, járva - johb gazdát keresve - a szomszédos Pósfát, Szelestét, Kanotamajort. A parasztcsaládokban a legidősebb fiú a szülők utáni legerősebb tekintély akkor. Irányítója testvéreinek, parancsadási és ellenőrzési joggal, hiszen a családfenntartásnál már az ő kezére is komolyan számítanak. Ez a kötelék és nyugtalan természete sokat 154

Next

/
Thumbnails
Contents