Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Farkas Imre: Verve és dicsérve

I9i4~ben éneklő katonavonatok robognak át a pusztán, a zsellér hosszan néz utánuk. Énekelni is szeret, világot látni is kíván. . . felcsap önkéntesnek. Az ősz Bécsiben találja, a té! Galíciában éri utol a tizedest. Kétszer is sebesülési szabadságra utazik, míg 1915 októberében Tattnopal közelében elfogják az oroszok. Irány Kiev, majd Szibéria. December 16-án érkezik Dauriálba, ahol hamarosan flekktífusszal kórházba kerül, s szombathelyi orvos menti meg az életét. Felgyógyulása után az Ural egyik gyárába viszik, itt hall először a marxi tanokról egy magyar tanítótól. Érdeklődéssel merül a beszélgetésbe, választ kap olyan problémákra, mint szegénység, gazdagság, háború, béke, kizsákmányolás és egyenlőség. Mindez oem teszi még tudatos marxistáivá, de gondolatait a társadalomról, munkáról és boldogságról világnézeti keretbe rendezi.

A fogolytáborból 1917 pünkösdjén Szaratov környéki faluba viszik dolgozni, majd Krasznodárba megy ugyancsak mezőgazdasági munkára. Mind jobban megismeri az orosz nép életét s a nyelvet. Következő állomása Armavir. A nyílt táborban

vándoroltatja a világot adósnak tekintő gyereket. Dolgozik a sárvári selyemgyárban, viszonylag jól keres, szépen öltözködik, de amikor az úr el akarja bocsátani apját, ha fia vissza nem tér a pusztára, Imre a család létbiztonságáért visszatér ökrei, a Jeges és a Guszti mellé. Ám az első önállósulási kísérlet nem hagyja többé megbékélni sorsával. Váltakozva béres, positakoosis, vasútépítő, majd x914-bcn zsellér. Kitörési próbálkozásai ebben az időben még jobbára ösztönösek. Oda megy, ahol jobb a kereset, ahol könnyebb vagy tisztább szolgálat kínálkozik. A második kenyérkereső gyakori helyváltoztatását szorongva figyeli a kenyerét féltő család, Imre azonban életrevalónak bizonyul, gyakorta jó pénzt ad haza.

D5

Szabó Imre,

az 1917-es vörös katona a nyugdíjas pártmunkás