Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - Sarkady Sándor: Lenin

SARKADY SÁNDOR

Lenin

A tettek és a művek mellett (néha azok előtt) érdekel betűiünket a „nagy emberek” hétköznapi élete, külseje, testi valósága. Persze, a felszínben is lehet a mélyeit keresni, lényegtelen villanásokból is lehet az egyéniség lényegére következtetni.

Lenin élettörténetét már szinte naptári pontossággal összeállították. Eseményei beleolvadnak a munkásmozgalom történetébe 1870 és 1924 között.

Emellett tucatszámra ismerjük a külsejéről készült leírásokat; viszonylag sok fénykép, festmény és szobor őrzi alakját. Régi filmhíradók kockáin mozogni is látjuk, s mozdulatlan „valódi” arcát még ma is bárki megtekintheti.

Ahány leírás, ahány ábrázolás, annyi Lenin. Minden fényképről más ember néz a szemünkbe.

Így aztán ha valaki azt kéri: „Az igazat mondd, ne csak a valódit” - még a külsejéről is nehéz szót ejteni. Számomra ez ideig Gyurkó László aforisztikus és Krzsizsanovszkij lírai megközelítései mondták el a legtöbbet.

Gyurkó: „A homlok, az áll, a szem jellemezte: a gondolat, az akarat, az emberség”.

Krzsizsanovszkij: „Ha parasztruhát ölt, bármikor könnyedén elvegyülhetett volna akár a volgai parasztok között is; volt valami az arcában, ami arra vallott, hogy közvetlenül az egyszerű népből származik, hogy vérrokonság fűzi ahhoz”.

Ennél többet nem is igen lehet elmondani a külsejéről. A mi történelmünkben Hunyadi Mátyásról beszél hasonlót a szájhagyomány.

Kizökkent az idő

„Aki tiszta szociális forradalmat vár, az soha meg nem fogja érni, és csak szavaiban forradalmár, s a valóságos forradalmat nem érti.”

Ez volt Lenin egyik legfontosabb felismerése, „ennyivel” tudott többet 1917 tavaszán bármelyik kortársánál. Ez a tudás világtörténelmi jelentőséget adott tevékenységének.

Marx nyomán minden valamire való képzettebb forradalmár tudta, hogy a proletárforradalom a korszak alapproblémája. Am hol állt ennek az általános aktualitásnak az ismerete attól a konkrét aktuális-tudattól, amely a forradalom elméletét Lenin tevékenységében az „itt és most kel! cselekedni” napi gyakorlatává változtatta? Míg a bolsevikok legjobbjai is a tételek alkalmazásán gondolkodtak, Lenin már „a gyakorlat elméletét” (kereste. (Gyufkó)

Mások még azon töprengtek, hogy az Ideiglenes Kormány megerősödése után, a demokratikus köztársaság keretei között, erős bolsevik ellenzékkel a kormányban, ki101