Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - Sarkady Sándor: Lenin

SARKADY SÁNDOR Lenin A tettek és a művek mellett (néha azok előtt) érdekel betűiünket a „nagy emberek” hét­köznapi élete, külseje, testi valósága. Persze, a felszínben is lehet a mélyeit keresni, lé­nyegtelen villanásokból is lehet az egyéniség lényegére következtetni. Lenin élettörténetét már szinte naptári pontossággal összeállították. Eseményei beleolvadnak a munkásmozgalom történetébe 1870 és 1924 között. Emellett tucatszámra ismerjük a külsejéről készült leírásokat; viszonylag sok fénykép, festmény és szobor őrzi alakját. Régi filmhíradók kockáin mozogni is látjuk, s mozdulatlan „valódi” arcát még ma is bárki megtekintheti. Ahány leírás, ahány ábrázolás, annyi Lenin. Minden fényképről más ember néz a szemünkbe. Így aztán ha valaki azt kéri: „Az igazat mondd, ne csak a valódit” - még a külsejéről is nehéz szót ejteni. Számomra ez ideig Gyurkó László aforisztikus és Krzsizsanovszkij lírai megközelítései mondták el a legtöbbet. Gyurkó: „A homlok, az áll, a szem jellemezte: a gondolat, az akarat, az em­berség”. Krzsizsanovszkij: „Ha parasztruhát ölt, bármikor könnyedén elvegyülhetett vol­na akár a volgai parasztok között is; volt valami az arcában, ami arra vallott, hogy közvetlenül az egyszerű népből származik, hogy vérrokonság fűzi ahhoz”. Ennél többet nem is igen lehet elmondani a külsejéről. A mi történelmünkben Hunyadi Mátyásról beszél hasonlót a szájhagyomány. Kizökkent az idő „Aki tiszta szociális forradalmat vár, az soha meg nem fogja érni, és csak szavaiban forradalmár, s a valóságos forradalmat nem érti.” Ez volt Lenin egyik legfontosabb felismerése, „ennyivel” tudott többet 1917 ta­vaszán bármelyik kortársánál. Ez a tudás világtörténelmi jelentőséget adott tevékeny­ségének. Marx nyomán minden valamire való képzettebb forradalmár tudta, hogy a pro­letárforradalom a korszak alapproblémája. Am hol állt ennek az általános aktualitás­nak az ismerete attól a konkrét aktuális-tudattól, amely a forradalom elméletét Le­nin tevékenységében az „itt és most kel! cselekedni” napi gyakorlatává változtatta? Míg a bolsevikok legjobbjai is a tételek alkalmazásán gondolkodtak, Lenin már „a gyakorlat elméletét” (kereste. (Gyufkó) Mások még azon töprengtek, hogy az Ideiglenes Kormány megerősödése után, a demokratikus köztársaság keretei között, erős bolsevik ellenzékkel a kormányban, ki­101

Next

/
Thumbnails
Contents